Kémlő a gazdaság, ipar és kereskedésben, 1836. július-december (1. évfolyam, 1-53. szám)

1836-10-19 / 32. szám

251 év boldogító tudományokon megifjult idő emelt ki. Miután tehát a’ tanúlni-kezdő gyermekek’ tanítása a’ legszükségesebb, a’ gazdaságnak minden apróbb sőt legapróbb oskoláinkban le­endő taníttatása is elkerülhetetlenül megki­­vántató. Midőn azonban ezt kimondottuk , már egyszersmind megismertük annak is szüksé­gét­, hogy a’ gazdaság’ tanítására minden ta­nítók alkalmasok legyenek ; • így azt is, hogy magok a’ tanítók rendes oskolában képeztes­­senek. Mi szerént­ már magától ered, hogy a’ tanitóintézetek alsóbb és­ felsőbb os­kolákra osztassanak. Az alsóbbakban ugyanis az egész nemzet’ gyermekei fogják a’ szük­séges ismereteket megszerezni; a’ felsőbbek­ben pedig tanítók képeztetni, és azon ifjak, kik jövendőben vagy magoknak vagy mások­nak mint tisztek fognak­­ gazdálkodni, a’­ ma­gasabb gazdaságban magokat mivelni; miután a kettős czél, csekély változtatásokkal, ugyan az in oskolákban és ugyanazon tanítók által egyszersmind elévethetik. Innen tehát egyenesen következik, hogy ha czélirányos lépéseket kívánunk tenni, előbb kell a’ felsőbb vagy is tanítóképező , ’s ma­­gasb gazdaságot ’ tanító oskoláknak' lenni, honnan ama’ tanítókat nyerhesse hazánk, kik­nek szorgalma ’s tudománya­ jövendőben na­gyobb hasznokat, ’s keveset mondtunk —több jövedelmet ígér, mint minden arany és ezüst bányáink mutathatnak; mely állításunk’ bebi­zonyítására nem akarjuk felhozni az Angolok’ gazdasági intézeteit* ’s ezekből nyert véghe­­tetlen hasznokat. Most már, ha ezek állanak, szomorúan kell végig tekintenünk jelen állapotunkon mert bár mind ezeket mindnyájan tudtuk is , bár találkoztak olyan, lelkesek, kik az alsóbb osz­kólákból a’ diák rudimentát­ kiküszöbölvén ; helyébe' a’ számvetés' és gazdaság’ főbb har­lásainak tanítását rendelék, nagy kérdés ma­rad, valljon ha többre szándékoztak vala*, hol talajának alkalmas­ tanítót ? — (Folytatva lesz). B a n k. (Folytatás ’s vége). 1797 ben Februarius’ 26kán rendelést adott­ ki Fitt, hogy a’ bank ideig óráig kész­pénzben ne fizessen. A’ parliament helybenhagyta e­ lépést, úgy a’ bankirok’ és kereskedők’ na­gyobb száma is. Az utolsóknak hozzá járulásít eloszlatta volt azon félelmeket, miket a’ fize­téseknek említett megszorítása méltán okoz­hatott , ’s huszonöt éven keresztül megállott Fittnek rendelménye­. — 1819 ben, Peel Ro­bert’ indítványára , az 1797 előtti módra kész­pénz fizetések rendeltettek ismét. Az angol bank oly viszonyban áll az kor­mányhoz, minőben a’londoni privátbankok azok­hoz , kiknek hitelébe bíznak. Az angol bank, Smith­ Ádám szerint, kiegészítő részévé len a status’ erőművének, ’s hatalmas segédeszköz kö­zé a’ kormány’ kezében. Ő elfogadja és fizeti a’ kormány’ nevében az úgy nevezett éviségets­két, ’s az országlás előre veszi fel nála éven­­kint azon köztaksák’ summáját, melyek néha­­ csak két esztendő* lefolyása alatt szoktak be-* gyűlni. Az angol bank’ részvényeseinek dividend-­ je 8—10 százától. Banknotáinak öszves érté­ke 1832 ben 18 millió font sterlingre ment fel.­­Ugyan ekkor bilanxa így állott:­bírták ... . 44,179,630 font szerb adósság . . . . 41,511,870 „ v ’s ennélfogva bírt tisztán 2,637,760 „ n A’ copenhági bank felállott 1736ban. A’ bécsi bank elejét vette 1703ban. 1714- ben új szerkezményt nyert. 1784ben bankje­gyeinek összesége 32 millió forintra ment fel.1

Next