Kémlő a gazdaság, ipar és kereskedésben, 1836. július-december (1. évfolyam, 1-53. szám)

1836-10-22 / 33. szám

számáé, ő kitölté az órát, ’s a’ gyermekek el­veszték azt. — Állítsuk most magunknak elő a’ jövendőt, ’s tekintsünk végig azon oskoláinkon, melyeket a’ Nagy-Körösi nevelési ’s gazdasági intézet­ben neveltetett tanítók fognak vezetni. — A’ jövendő szükséghez újabb ’s hasznos földésze­­ti törvényeket hoz majdan a’ törvényhozó testi bölcsesége, és szűnni fognak hátráltató aka­dályaink , melyekkel még most birkóznunk kell. Mindenik oskolához látunk egy darab földecskét szabva, hol a’ gyermekek és lány­kák a’ gazdasággal fognak ismerkedni, mun­kához, pénzkereséshez szokni, később eper­fákat oda haza is ültetni, és selymet ’s méhet tenyésztetni — mindent hasznukra fordítani — egy szóval életrevalókká formáltatok Az idő elhozza e’ szorgalmas sarjadék’ emberkorát, ’s gyermekeire már általszivárog a’ szülők’ tudománya ; ’s így az értelmesbben nevelt gyermek taníthatóbb’ és haladhatóbbá válik, ’s szorgalma már nem ön magára csak, hanem más sokakra nézve is terjedtebb hasznú lesz; ’s észre sem vehetőleg vetkezendik ki e’ mostani férges és avult állapotából az elha­gyatott nép. Varázs erővel fog e’ megköszönhetetlen példa kifényleni, ’s vagy más hasonló tanító­képző új oskoláknak kell alapittatniok, vagy — ha czéliránytalanúl nem akarjuk az eddigleni­­tanitási fióddal a’ gyermekeket nyomorgatni ’« új oskolákat állítani, a* Nagy Körösi oskolának maradand azon érdem és becsület, mi szerint az, tanítóképző fő alapintézetűl fog mindenek’ számára szolgálni. Miután pedig, ezen intézethez derék fun­­dust, ’s a’ szükséghez képest szaporítandót mutatott ki Nagy Kőrös, semmi kétség sem lehet, hogy ezen intézetben, melynek a’ gya­korlati tanításhoz gazdag fundusa leend, egy­szersmind azon ifjaink is képezhetik magokat kik a’ gazdaság’ magasabb és terjedtebb mű­velését szabák magoknak czélúl. Melyeknek érintése után szólandunk az apróbb és felsőbb gazdasági oskolák’ külső ’s belső elrendezéséről, ’s azon módokról, melyek kivált az apróbb g.­oskolák’ alapítását ’s fen­­tartatását fogják illetni. Noha nincs kétség, hogy erről tisztán, hasznosan és czélirányo­­san csak akkor lehetne legjobb értekezést készíteni,ha a* haza’ több vidékeinek körülményei ’s viszonyai előttünk tudva volnának. Mely okból kedvesen vennék, ha tiszt, hazánkfijai észrevételeiket hozzánk beküldenék az iránt. Miféle mód által lehetne, egy vagy más helyen, az apróbb gazdasági oskolákat jó lábra ál­lítani? — B. Magyarország, Barsban, Szódon Octob. 16. — Mint­hogy az új törvényszerinti határbeli tagos Ará­nyosításokkal, az egyes birtokok, nem csak szántóföldekben és rétekben, hanem — a’ mint előre látni lehet — a’ legelőben is, kirekesztő jussal , több helyeken elkülönöztetni fognak; és így az eddig gyakorlott gazdálkodás’ mód­ját , a’ legcsekélyebb részekre oszlott nemesi és jobbágyi birtokokban is, ahoz alkalmaztató­­lag, szükségképp megváltoztatni kellene. Csekély véleményem szerént, a’ vagyo­­nosságot tekintve, nem volna érdekesebb mint olyatén gazdasági rendszernek kidol­gozása, és közzetétele, mely szerint, a’ leg­kisebb elkülönzött birtokokat is, minden ága­ira a’ gazdaságnak, a' legczélszerűbben elintéz­­ni, és a’ gazdaságot, törvény okozta sikerrel folytatni lehetne. Cég főbb figyelmet gerjeszt a’ marhatar­tás és tenyésztés kivált képen kisebb birto­kokra nézve. Kívánatos volna tehát, hogy azok szóla­nának főleg e­ dologhoz , a’­kiknél az elkülön

Next