Kémlő a gazdaság, ipar és kereskedésben, 1837. január-július (2. évfolyam, 1-51. szám)

1837-02-25 / 16. szám

123 nyáron, midőn a’ bögölytől kinzatik, bogárzás idői­­öszvetódulását a’ és még a’ jókora mar­hahajtást a’ pusztán átvivő országúton; a’ különbféle pásztorok’ cselekedését nem is em­lítvén­ A­ Zela uradalomban, mely nemes Nyitra megyében a’ Vág folyó mellett fekszik, ’s gróf uram’ tulajdona, az uradalmi vonó ökör egy szálig megmenekedett az 1835. és 1836. dögtől; szintúgy a’ fejéregyházi jószágon is Nyitra mellett, holott pedig közönségesen tud­va van, mily rémítő pusztítást tön Nyitra és Posony megyében a’ dög kivált a’ fenemlített jószágok’szomszédjában. — Ez bizonyságul szol­gáljon arra, hogy a’ kénsavany, mint óvszer a’ marhadög ellen bébizonyúlt légyen. Gróf Hoyos - Sprinzenstein Ernészt tehénmajorja Hornban, Ausztriában. (Brosche fő baromorvos szerint.) A’ horni tehén major kellemetes halmon fek­szik, melyről az egész körüllévő vidéket lát­hatni, és a’ legjelesebb egész alsó Ausztriában. Az itteni tehenek az előtt csak a’ vidéki tehenekből választattak, melyek is nem roszak, és igen kedveltetnek azon bécsvidéki tehenes gazdáktól, kik ezen nagy és népes fővárost téjjel szokták tartani. De bár mily jó állapotban lett légyen is ez előtt ezen major, nem volt még is nyugta a’ tulaj­donosnak, míg annak hasznát ’s tekintetét még feljebb nem emelte. E’ végre már 1804-ben ama’híres császári Yesendorfi majorból La­xenburg mellett, közel Bécshez, vett egy bikát és néhány tehenet, azután pedig, miután látta a’ jó sikerét, többször is ismételte időfoly­tával ezen vételt, mindenkor néhány darabbal. Minekutánna pedig 1825-ben az Yesen­dorfi major egész marhatőkéje, mely svíczi, az az Schwitz kantonból eredeti marhából állott (a’ honnan a’ boldogult tanúit és értelmes igazgató cs. kir. tanácsnok Jordan szerezte a’ törzsökfajt), közönséges árvverésen mind el­adatott, és mürzthali fajjal fel váltatott, ne­vezetes számmal vett ezen marhából a’ neve­zett gróf, hogy a’ czélját annál rövidebb útón ’s rövidebb idő alatt elérhesse. Ezen eredeti marha már minden idegen vér­től elkűlönöztetett, és csak szintoly tiszta vérü bikákkal hágattatott meg. A’ bikákkal hágattat­­tak ugyan eleintén belföldi teheneket is, me­lyeknek is nagyon megjavult ez által a’ szapo­­rasága, de azon arányban, melyben az eredeti faj szaporodott, mindig jobban ’s jobban kimus­tráltattak a’ belföldi tehenek a’ korcs szapora­­ságokkal együtt, ’s vagy eladattak, vagy más uradalmi majorokba vitettek által. Most már több esztendők ólta az egész hor­ni major csak csupa eredeti svíczi marhából és annak szaporaságából áll, úgy hogy 1835 vé­gén 34 fejős tehén, 12 darab kétesztendős üsző, 12 darab esztendős és idei üszőborjú, 2 hágó bika, és egy 5 esztendős bika, következőleg öszvesen 61 darab marha volt itt ezen tiszta­vérű svíczi eredeti marhafajból, ’s hogy ennél fogva azt lehet állítani, hogy a’ hajdani vő­sen­dor­fi tehénmajor egészen Hornba van általplántálva. Hogy ezen marha itt is, valamint az előtt Vősendorfban a’jó hírét állandóul fentartja, azt bizonyítják minden idén a’ vételek, melyek itt előkelő birtokosok számára létetnek. — így vétettek 1834-ben a’ most uralkodó felséges Császár és Király F­erdinand számára annak személyes birtoku uradalmi vornaui majorjá­ba egy hágó bika és két üsző, melyek az au­­gartani marhakiállitáskor Bécsben, jeles tulaj­donságaik által, érez emlékpénzt nyertek a’ volt tulajdonosoknak, Gróf Hoyos úr ő excel­­lencziájának. — Az után gróf Stadion vett itt egy bikát és öt mustratehenet 900 váltó forinton, Chlumnitzra Csehországban. —­­Báró Thalberg nem­régiben vett másfél esz­tendős bikát 100 pengő forinton, Datschütz­­ra Morvaországban. — Gróf Lambert Móór és Csákberény birtokosa Fejér vármegyében, szinte vett itt egy fiatal bikát, és öt üszőt, ’s a’ t. A’ mi leginkább említést érdemel, pedig az, hogy ezen tehénmajor tulajdonosa oly em­berszerető, hogy ezen svíczi marhafajja által a’jobbágyai közönséges marhafaját is igyekszik

Next