Kémlő a gazdaság, ipar és kereskedésben, 1837. január-július (2. évfolyam, 1-51. szám)
1837-01-14 / 4. szám
vulról jövő csapásoknak ellentállani, mint a’ gyér és pongyola. Ha azt mondanák, hogy gyárország szint ily jó helyzetben van, ’s hogy többet tehet, mint az őstermesztékekkel legdúsabban megáldott tartomány, ha ebben kevés a’ gyár, alapos ellenvetéseink volnának. Legyen , hogy ilyes ország nyers termesztékeire nézve, melyek a’ gyárakhoz szükségesek, nem szorúl a’ külföldre, ’s hogy pénz’ dolgában is gazdagabb , még is tagadhatatlan , hogy a’ föld— mivelő nép mindig erősebb, ha csak a’ szerencsétlen státusviszonyból keletkező szegénység meg nem szegi az erőt. Mert hol ez ügy van, ott csak mások’ számára termeszt a’nép, ’s az alatt még külföldre indítja kenyerét, maga koplal otthon. — Például szolgálhat Izland!!-----Ha pedig földmívelő nép, gyáros is egyszersmind, csak hamar nagyra emelkedik. Példa reá Poroszország. De sokkal nagyobb ügyeimet gerjeszthet e’ tárgyban az orosz kormány’ bölcsesége. Nem fogyhat rajta csodálkozásunk, hogy az angol, franczia és német hírlapok telvék ama’ féltékenyitő panasszal, hogy az orosz óriás lépésekkel indúlt India felé; hogy mind délre, mind délkeletre véghetetlen foglalási tervei volnának ; ’s most a’ törököt, majd a’ persát nyomasztja foglalásaival; hogy innen egyenesen általléphet majd Kalkuttába, ’s onnan a’ gazdagság’ forrásait, a’ Kaspi és Fekete tengereknek eresztve, India’ kincseivel fogja elárasztani a’ Balttenger’ vidékeit, ’s több effélékkel. Mi nem avatkozunk bele legyen e’ foglalási czélja vagy sem? — de gazdasági szempontból kénytelenek lévén érinteni, véleményünk szerint azt hiszszük,hogy amaz Ukasz, mely az orosz birodalom minden oskoláiban tanittatni rendelé a’ múlt évben a’ gazdaságot és kereskedést, alighanem menydörgőbb és hatóbb, mint ama Berlini decretumai Napóleonnak, melyek az angol kereskedésnek kedvezőbb körülményekben halálos csapásokat szartak vala. Igen is, egy véghetetlen birodalom, melynek nagysága ön magának terhére van, gazdaság és kereskedés nélkül, mely életerejét teszi, sokáig nem álhat fel, hogy szét ne szakadozzék, mert az országok’ erejét soha sem határazik’ terjedttségétől kell mérnie, hanem a’ néptömeg’ számától, ’s ennek miveltségi minőségétől. De ellenben ki fogná tagadhatni? hogy az, ki a’ gazdaság és kereskedésben jártas, nagyobb terjedésű földekről, melyeken a’ barom tenyésztés olcsó , hasonlíthatatlan arányban fogja húzhatni a’ jövedelmet, — mint az, ki hasonló tudománnyal kevés földecskére szoríttatott. Ha már felvesszük azt, hogy az orosz birodalomban a’ népnevelés, a’ gazdaság és kereskedési oskolák által, egy két tizedévszak alatt, kiemeli a’ népet a’ hátramaradó szomszédok felett,valóban félnünk lehet, hogy ezen birodalom nem csak barmokkal ’s egyébb termékekkel fogja ellátni a’ szárazon nyúgoti szomszédait, de a’ balti tengeri és odesszai révek hatalmasbbak fognak lenni, mintsem, hogy velök mérkőzhetnénk. — De hogy tovább ne folytassuk szegényül, a’ mit a’ lelkes Hitel gazdagon elő adott, térjünk visza az előbbiekre. Képzeljünk csak magunknak egy népet, mely hátramarad a gazdaságban. Tartson bár rövid ideig e’ hátramaradás, még is elnyomatik kívülről. Legyen p. o. az új életnek induló Görögország értelmes földmivelőkkel megáldva, legyenek gyárai , ha nem fog e’ minden bizonnyal Európának elsőbb státusai közé emelkedni; ’s ellenben képzeljük magunkban Belgiumot Görögország’ jelen állapotában. Se’ gazdaság, se’ kézmű. Valljon micsoda fokon fog állani. Ki esmerne virányaira? Ki emlékeznék róla, hanem ha azért, hogy elmondhassa, miképen fordult le fényes fokáról, mert gazdasága, mert gyárai nincsenek. (Folytatva lészen.) .A girapjumosásról. Mesterséges birkausztatóm gyenge forrasokra lévén építve, e’ múlt száraz esztendőkben vize annyira megfogyott, hogy* a’ múlt nyáron már nem tudtam birkáimat megúsztatni. Ezen szükság arra kényszerített, hogy a’meleg mosást próbáltam, melyet is következő képp teljesítettem. Egyik birka akromhoz közel lévő kút mellé felállítván (más nem lévén) egy 8 akós palin-