A Királyi Magyar Természettudományi Társulat Közlönye 6. (1866)
Than Károly: Néhány előadási kisérlet bemutatása. A könenylég melegvezető képessége
5 néhány előadási kísérlet BEMUTATÁSA. E buvárlatokból tehát kétségtelenné vált, hogy a köneny nemcsak vegytani, ele természettani sajátságainál, különösen meleg- és villanyvezető képességénél fogva is hasonlít a fémekhez. Szóval minden tény arra jogosít bennünket fel, hogy a könenyt valóságos fémnek tekintsük. E fém a többitől csupáncsak halmazállapotára nézve tér el. Míg a higany közönséges hőmérséklet az egyetlen cseppfolyó fém, addig a köneny az egyetlen légalakú fém az egyszerű testek között. Ha a könenyt valaha sikerül csepfolyó vagy szilárd állapotba előállítani, igen valószínű, hogy a higany vagy a nátriumhoz hasonló physikai sajátságokkal fog bírni. Ezen okoknál fogva nem érdektelen egy oly egyszerű előadási kísérlettel megismerkednünk, mely igen szembeötlőleg tünteti elő a köpenynek jó meleg vezető képességét. A készülék, melyet e czélra legegyszerűbben használhatunk, hasonló ahhoz, mely Bunsen „Gasometrische Methoden, Braunschweig 1857“ czímű munkájának 265-ik lapján van leírva. Áll e készülék két üveghengerből: A, és A melyek felül széles dugaszokkal legzárólag be vannak dugva. E dugaszokon két két vastag platinsodrony megy keresztül, melyek keskeny üvegcsövekbe vannak beforrasztva. A platinsodronyoknak hengerbe érő két vége , mindkét edényben egyenlő nagyságú és igen finom platinsodrony darabkák által a, és a, öszsze vannak kötve. A vastag platinsodronyok külső végei rézsodronyok által oly összeköttetésben vannak, mint az ábrából kivehető. Ha a rézsodronyok két végét elég erős galvántelep sarkaival hozzuk érintkezésbe, és a finom sodronyok élénk izzásba jönnek. Ha azonban a készüléket egy vízzel telt tálczába állítván A, edényt, egy kautsuk csappal elzárható harmadik kis üvegcsövén át b, könenységgel megtöltjük, és a galvánteleppeli kísérletet akkor ismételjük, miután meggyőződtünk arról, hogy a levegő a köneny által teljesen el lett űzve, azt tapasztaljuk, hogy A edénybe, mely levegővel van telve, a platinsodrony ép úgy izzásba lő, mint az első kísérletnél, ellenben A, edényben, hol a, finom platinsodronyt köpeny veszi körül, e sodrony legkevésbé sem tíszesedik meg. Mivel ugyanazon villanyfolyam egyenlő méretű platinsodronyokban, ugyanakkora meleg mennyiséget fejleszt, és mivel egyenlő térfogat köpny és levegő fajmelegeik közelítőleg egyenlők — 0,2356, és 0,2377 Régn. — továbbá mivel e két gáz a sugárzó meleget Tyndall kísérletei szerint szinte egyenlő mennyiségben nyeli el, azon