A Komárom-Vármegyei és Komárom Városi Történeti és Régészeti Egylet jelentése 4. (1890)

Komárom vármegye és város történetéhez

. században a most Esztergomhoz tartozó Karva és Mocs szinte Komá­romhoz tartoztak. A XIII. században Esztergomhoz tartozó Szomodor és pilis­­megyei Szomor helységek Komáromhoz csatolásának ideje bizonytalan. Piszke minduntalan gazdát cserélt; az újabb időben majd Ko­máromhoz, majd Esztergomhoz tartoztak. Sü­ttő és Neszmély pedig kétlakiak voltak a XIV. században, vagyis részben Komárom-, részben Esztergom megyéhez tartoztak. Komárom megyének ma Veszprém megyével határos széle a XIII. és XIV. században a bakonyi ispánsággal volt szomszéd , hogy hol volt köztük a határvonal, arra biztos adatok nincsenek. Győr­ és Komárom megye közt a XV. században napirenden voltak a fegyveres határvillongások. Egy időben Ács, Vas és Lovad is Győrhöz, máskor pedig Gönyő, Szent-János és Bőny határának egy része is Komáromhoz tartozott. Az örökös határvillongás 1755-ben egyenlíttetett ki. (Győrmegye és­­város 41­0.) A győrmegyei Szigetközi Szőgye a XVIII. században Komárom­­megyéhez, ellenben Kamocsa, Anyala a XVII. században Nyitrához tartozott. A török hódítások országszerte több ízben szükségessé tevén a törvényhatóságok új csoportosítását, Érsekújvár és a fehérmegyei sári járás a XVII. században megyénkhez csatoltatott. (L. Kom. La­pok 1889. 5. sz.) Ezek után vegyük sorra a megye XIV. századig való birtokosait. A XV. századbeli megyei birtokosokról az adatok hézagossága miatt, még korai volna beszélni, a XVI. és XVII. századbelieket már közöl­tem. (L. Kom. Lap, 1889. 9. sz.) Megyénk első birtokosa a király volt, mert a várbirtokok az ő tulajdonát képezték. A megyénkbeli várbirtokok romjaival azon idő­szakban ismerkedünk meg először, midőn a XIII. századbeli országos határvásár alkalmával e várbirtokok alku, adás, vétel, csere, elsajátí­tás útján — kivetkőzve eredeti minőségükből — más kezekre jutnak. E birtokok közt alig akad néhány, melyet egésznek lehet gondolni, nagyobb része meg van osztva más birtokosokkal. A XIII. századbeli oklevelek csak homályosan tükrözik vissza a szent István korabeli komáromi várbirtok álladékát, de ha a XIV. századbelieket is tekintetbe vesszük, amit joggal tehetünk, mert e század második feléből való számos adat bizonyítja, hogy ez intézmény még úgy-ahogy létezett megyénkben, megközelítőleg teljes képét kap­juk a komáromi várbirtokoknak. Több várhoz tartoztak: Anyala 1239. (Szolgagyőrhöz, Banához, Komáromhoz.) — Billeg 1231. (Szolgagyőr.) 1268. (Komárom.) — Für 1270 (Komárom, Szolgagyőr.) — Hetény 1240. (Komárom, Bana.) — (Kurta­)Keszi 1256. (Bana, Szolgagyőr.) — Virt 1256. (Bana.) 1268. (Komárom.) A galgóczi várhoz: 1252. Kulcsod, Negeven. A karakói várhoz: 1218. Tardos.

Next