Bayer József: A magyar drámairodalom története. A legrégibb nyomokon 1867-ig 2. (Budapest, 1897)
Tartalom
TARTALOM. A történelmi vígjáték. I. Kovács Pál eljárási módja. — A Féltés gyötrelmeinek meséje. — Bánffy féltékenységének comicuma. — A novellisticus elem. — Gaáltól a Király Ludason és hatása korára. — Szigligeti Rózsája.. — Bábelben az idegenszerű elemek. •—■ Toldi vígjátéki vonásai. — Rózsa a kaczérkodó özvegy. — A mese eldaraboltsága. — Babel és Toldi fölültetése. — Kinizsi. —— Babel és a fecsegő tanácsnok rokon vonásai. — A kétfelé ágazó mese. — A compositio gyöngéi. — Vallottól költő és király. — Az erkölcsöt sértő alapeszme. — A mese gyöngéi. — Vahot jogos megtámadtatása. — A történeti vígjáték kifejlődésének legfőbb akadálya . _ 3 A politikai vígjáték és dráma művelői. '•. , II. A korszerű eszmék befolyása drámaíróinkra^ — Nagy Ignácz. — Az egyesülés eszméje az : Едут a Ija и /«ben. ~i— Korszerű vonatkozások. — A Tisztújítás és hatásának titka. — A fonákságok ellen intézett gúny. — A korszerű elem mellékes szerepe az Országgyűlési szállásban. — A Restauratio és Nagy Ignácz Tiszt újítása. — Az irányzatosság elfajulása az Éljen ч honiban. — A Nemesek hadnagya Kovács Páltól, mint a Tisztujítás ellenképe. — A haladó és maradó párt küzdelme Beöthy követválasztásában. — Az egyenlőségi eszme elleni satira az Etjén az egyenlőségben. — «A tere» Mihályfi Józseftől. — A táblabirói politika egyetlen védelmezője: Eliássy István. — E politika bohózatos kigúnyolói : Szigeti, Dobsa, Obernyik. — A szegények sorsának hamis védelme a Főúr és porban. — Rokon vonások közte és az Örökség alakjai közt. — A nemesség iránti idegenkedés. — A hitbizományok elleni harcz az Elsőszülöttben. — Obernyik és gyűlölete a nemesi osztály iránt. — E drámák értéke . . A magyar bohózat és népszínmű. III. A népies romantika drámairodalmunkban. — Csongor és Tünde. — Az eszményítetten népies mint a tündéri vígjátékok idegen elemeinek