Szentpétery Imre (szerk.): Oklevéltani naptár, Brinckmeier, Grotefend és Knauz müveinek felhasználásával Szerk. Szentpétery Imre (1912)
Előszó
ELŐSZÓ Középkori oklevelekkel sűrűbben foglalkozva, úgy gondoljuk, minden történetkutatónak éreznie kell egy könnyen kezelhető, magyar oklevéltani naptár hiányát. Középkori naptár használata nélkül lelkiismeretes munka még jobb oklevélkiadványaink mellett sem képzelhető. Hiszen még a Hazai Okmánytár s az Anjoukon Okmánytár dátum-megoldásai sem teljesen megbízhatók, így azután akár eredeti, akár nyomtatásban megjelent oklevelekkel van dolgunk, a középkori naptárnak állandóan kéznél kell lennie. Ámde Knauz nagybecsű kortani kézikönyve azon kívül, hogy ma már csak nehezen kapható, minden alapvető jelessége mellett, vagy épen e miatt nem tesz eleget a legfőbb követelménynek, mert nem könnyen kezelhető. Nagy terjedelme mellett beosztása is olyan, hogy nagyon meglassítja a kutató munkáját, a benne előforduló számos, jelentékeny hibáról, s az újabb adatok természetszerű hiányáról nem is szólva. Horvát Á. kis diplomatikai kortana inkább az elméletet szolgálja s elsősorban nem praktikus célokra készült. Még csak az ünnepek összeállítását sem adja. Torma J. oklevelészeti naptáráról már Horvát Á. elmondta, hogy szükségből is alig használható, mert naptárak helyett nehézkesen kezelhető tabellákat nyújt. Ily körülmények között sokan fordultunk szükségből idegen vademecumhoz és használtuk eddigelé Grotefend Taschenbuch der Zeitrechnungját. Ez a kitűnő kis könyv azonban, bár az ünnepnapok során sok helyt följegyzi a magyarországi praxist is, egészben mégis jó messze marad a magyar kutató igényei mögött. Grotefend kis könyvének jelességei, de a mi szempontunkból e mellett mégis nagyon jelentékeny hiányai érlelték meg egy hasonló rendeltetésű magyar zsebkönyv szerkesztésének gondolatát.