Rados Jenő - Zádor Anna: A klasszicizmus épitészete Magyarországon (1943)

Zádor anna - A magyarországi klasszicizmus építészetének története - A klasszicizmus pesti népszerűsítői

zatot alakította ki: a bejárat elé három-három toszkán-oszlopot állít, amelyek a főemelet középső részét díszítő széles erkélyt hordozzák. A kilenctengelyes épület gazdag kapuképzésének középhangsúlyát az enyhe rizalitban tartott szélesebb középtengely veszi át, amelynek széleit kettős óriáspillérek határolják. E rizalitban elhelyezett szélesebb középablakot külön kis pillérek szegélyezik és az egyenes párkányon nyugvó, kettős félkörívű lezárás is fokozza méreteit. Ez a megoldás kissé feloldja az egész épületen végigfutó párkány hangsúlyát és átmenet a víz­szintes épülettömbből kiemelkedő torony felé. Amíg a szélesen tagolt és előugró koszorúpárkány a középen elhelyezett hatalmas címeres dísszel harmonikusan zárja le az épületet, addig a három emeletsávra tagolt és felső részében erősen barokkos torony nehezen illik az épület laza tagolású, a bejárattól eltekintve mindvégig erősen síkban tartott kialakításához. Klasszicisztikus szempontból ez az érezhető kettősség kissé bántó. Művészi hatásában mégis van valami jóleső és szeretetreméltó régiesség. Jobb felépítésével, érdekesebb és változatosabb tagolá­sával, az épület egyes részeinek hatásos kapcsolatával felülmúlja a balassagyarmati megyeháza homlokzatmegoldását. Ennek ellenére nem látunk okot arra, hogy ezt az érettebb megoldást más művésznek tulajdonítsuk. Véleményünk szerint ennél az alkotásnál Kasselik javára kell könyvelnünk a munka legnagyobb részét, még abban az esetben is, ha Hild irányító vagy tanácsadó működését lehetségesnek is­ tartjuk. Nézetünket még azzal támasztjuk alá, hogy a városházának Hild József által 1862-ben kivitelezett emeletráépítése a homlokzat megkapó összhangját meg­bontotta. Sem művészi, sem emberi szempontból nem valószínű, hogy Hild ilyen kevéssé találta volna el a régi épület megkívánta méreteket, ha az alsó két emelet az ő műve lett volna. Kasselik művészileg kevéssé jelentős, de igen sokat emlegetett munkája, a pesti Mária Terézia-laktanya építése, ahol az eredetileg Hild Józseftől készí­tett terveken az Udvari Építészeti Igazgatóság csak keveset változtat.108 A kivitel elé azonban a legkülönbözőbb akadályok tornyosulnak, míg végül az 1845-ben megindult munkát, — minden bizonnyal Hild terveinek figyelembevételével — Kasselik vezeti. Az épület csupán a kaszárnyaépítkezésnek a XIX. század első felében kifejlődő típusa szempontjából érdekes, mert hatása az ilyen természetű épületek tervezésére évtizedeken át érezhető. Bár ezt az építkezést célszerűségi szempontok irányították, tervezésében jelesen jut érvényre Hild nagyvonalúsága. Az egyszerű épülettömb monumentális tömeghatása bizonyára neki köszönhető. Korszakunkon kívül esik és ezért mellőzhető Kasselik egy másik sokat emlegetett műve, a gellérthegyi csillagvizsgáló részleges lebontása, s ezzel kapcsolatban az úgynevezett «citadella» mai kialakítása (1851). Bizonyára nem véletlen, hogy e különösképpen polgári építészetre termett mester egyházi építészet körébe tartozó tervei közül egy sem valósult meg. Az előzőkben ismertetett korai templomterv minden bizonnyal csupán tanulmányi céllal készült, de a lipótvárosi plébániatemplom számára 1842-ben benyújtott tervei már a megvalósulás reményében keletkeztek.10* A négyoszlopos középportikusszal ellátott, kéttornyos és kupolás megoldás Nobile kissé száraz esztergomi tervvel­

Next