Pulszky Ferenc: Pulszky Ferenc Kisebb dolgozatai - A MTA Könyvkiadó Vállalata UF (1914-1916 cyclus) (Budapest, 1914)
Pulszky Ferenc kisebb dolgozatai - Petőfi Sándor összes költeményei (1847)
188 PULSZKY FERENCZ KISEBB DOLGOZATAI áll s figyelmezteti arra, hogy némely dala gyöngébb, hogy némelyikből kirí egy-egy hamis vagy durvább hang. Pedig a jámbor figyelmeztető, ki gáncsot keres, nem ellensége ám a szép leánynak, hanem barátja, ki őt még hangzatosabbnak, még ízletesebb öltözetűnek szeretné látni. Ily baráti figyelmeztetésnek s nem valami ellenséges zsémbelődésnek vegye Petőfi bírálatunkat is, mely musájánál épen nem szükségtelen, mert a bájos királyleány elhagyta apja királyságát, s bejárta vándorolva nagy Magyarországot, sőt végtére meg is telepedett Pesten, s midőn tapasztalta, hogy dalai több figyelmet gerjesztenek Momusnál, mint Plutusnál, a kincsek istenénél, még a világfájdalom divatos betegsége is reá ragadt, melyből ép természeténél fogva csakugyan kigyógyúlt már, de „a gondolat betegeskedő halványszine mégis letörölte a falusi királyleány arczáról az elhatározás biborát, mert íme, német módra philosophálásnak indult s vizsgálja a mindenségnek végczéljait, az örökkévalóság titkait, a hír s dicsőség mibenlétét, de néha néha csak fölébred benne megint a falusi természet, s phantasiája a mély kérdésekre oly felületes sületlenséggel felel, hogy alig tudjuk tréfa-e ez, vagy komoly beszéd, s a gúnynak van-e több része ezekben, vagy a dagálynak. Utolsó dalaiban pedig ismét más német ábránd szállja meg: a világszabadság, melyért azok szoktak küzdeni, természetesen, hogy csak nagy szavakkal, kiknek a hazáról s nemzetiségről tiszta fogalmuk nincsen. Az egész világért csak egy isten vérezhetett el, mig az embernek legdicsőbb osztályrésze nem terjedhet tovább, mint a meddig hazájának s az emberiségnek hazájához kötött érdekei terjednek. Ötödfél száz lyrai költeménynyel lepte meg Petőfi