Terentius Afer, Publius: Publius Terentius Afer vigjátékai Ford. Kis Sándor (1895)

Előszó

ELŐSZÓ: Zichy Antal 1., Thewrewk Emil és Lehr Albert 1. tagok bírálatai alapján kiadásra elfogadta, de költségvetésének korlátoltsága miatt mindeddig közre nem bocsáthatta. Továbbá bizassék meg Csengery János 1.1. Aeschylus­­nak még általa le nem fordított néger színművének, Pro­metheus, Heten Theba ellen, A perzsák és Esdeklők le­fordításával. Csengery János ugyanis az Orestia vagyis Agamemnon, Choephorok és az Eumenidákból álló triló­giáját lefordította s vele a Kisfaludy-társaság pályázatán jutalmat nyert. Ez elég kezesség arra nézve, hogy a még le nem fordított műveket is hasonló sikerrel fogja le­fordítani. A ki nem adott 400 aranyból e művek tisztelet­­díjául fizettetnék 480 főt, egy-egy mű 120 forintjával dí­jazva, de e tiszteletdíj csak akkor fizettetnék ki, ha a fordítás megbíráltatott és sajtó alá adatott. A 400 aranyat 2200 forintban vévén föl, kiadatnék belőle tiszteletdíjra 1200 forint s maradna a nyomtatásra 1000 forint. A bizottság azt hiszi, hogy az így kiadott teljes Te­rentius és Aeschylus sorakozva a szintén teljes Aristopha­­neshez és Plautushoz, Sophocleshez, a classikai dráma­­irodalom fordításának érezhető hézagait töltené be. A bizottság véleményét az I-sö osztály elfogadta azzal a módosítással, hogy Aeschylus egy-egy színműve ne 120, hanem 150 forint tiszteletdíjban részesüljön, mint­hogy nehezebb feladat Terentius fordításánál, különösen a chorusok rythmusa miatt; h­atárzatát egyszersmind az összes ülés elébe terjesztette. A felterjesztés az akadémiától is elfogadtatván, az I-sö osztály tüstént intézkedett a Terentius vigjátékai ki­adása iránt s felszólította a fordítót, hogy bevezetést, élet­rajzot s a­hol szükségesnek látszik, jegyzeteket csatoljon a fordításhoz. A fordító teljesítvén az osztály kívánságát. V

Next