Hedin, Sven Anders: A vándorló tó - A Magyar Földrajzi Társaság könyvtára (1938)
A titokzatos sivatag felé
folyó déli oldalán terül el. A nyár folyamán Csen hihetetlen munkabírással valamennyit fölmérte és bámulatos részletességgel kiegészítette az én folyótérképemet. A Kum-dárja északi, vagyis balpartját, mint már említettem, Norin és Ambolt mérték föl és rajzolták térképre. Magányos fenségben réti héja trónol egy parti domb tetején. A turkok szárnak hívják. Szigorú, de egyúttal csodálkozó pillantással kísér bennünket, amint elsiklunk mellette. A part egyik kies, békés helyén két hattyú pihent. Nyilván a közelben lehetett a fészkük. Nemrég kikelt szalmasárga színű, pihés fiókák úszkáltak anyjuk körül. Egyik csónakunk evezősei kettőt elcsíptek ezekből az aranyos kis jószágokból, én azonban rögtön szabadon bocsájttattam őket azon a helyen, ahol foglyul estek. Nem sokkal odébb egy raj hófehér, szálló hattyú ért utol bennünket, azután felségesen nyugodt szárnycsapásokkal eltűnt déli irányban. Ettől a ponttól nyugatra nem láttunk hattyút; a Köncse-dárján a 70-es táborig megtett útja során Hummel sem találkozott a föld legszebb madárfajának egyetlen képviselőjével sem. A Kum-dárján csak a delta közelében fordulnak elő, rendszerint párosával, ott, ahol a nagyobb, náddal szegélyezett tavakon a hattyúnak a nagyobb nyílt vízterületek fölött elég mozgási szabadsága van. 1896-ban, 1900-ban és 1901-ben a Karakosun vizén is láttam hattyút. Ahol a tó szélén sűrű a nádas, a parti, halászatból élő lakosság, ügyes és ravasz módon, kézzel fogja el a hattyút. Rendszerint párosával járnak a halászok csónakjukon, úgy vetik ki és vonják be hálóikat. Ilyenkor gyakran megesik, hogy a náderdő közelében gondtalanul úszkáló hattyút lepnek meg. A halászok a legnagyobb gyorsasággal egyenesen, mint a nyíl, nekihajtják csónakjukat az áldozatnak. A hattyú látja a veszélyt és azt is, hogy üldözői hamarább odaérnek, mint ő szárnyra tudna kapni a vízről. Bemenekül tehát a nád közé. Egyre mélyebben beúszik a nádasba, abban a reményben, hogy elrejtőzhetik a sűrű szálak között. A halászok természetesen könnyen követik, hiszen a nád között gyorsabban tudnak haladni, mint az úszó madár.