Fehér Géza: Kanitz Fülöp Félix "a Balkán Kolumbusa" élete és munkássága 1829-1904 - A Magyar Földrajzi Társaság könyvtára (1932)
I. Rész - Tanulmányai
legvilágosabban mutatja az, hogy már 1856-ban annyira megbecsülték, hogy a hetilap ez év novemberében őt küldötte ki Ferenc József és Erzsébet északolaszországi utazásairól szóló tudósítások illusztrációinak elkészítésére. Ez az út 1856. november 17-től a következő év márciusának 12-ig tartott. Az volt a célja, hogy az uralkodópár személyes megjelenésével nyerje meg olasz alattvalói szívét. Az 111. stg. 1856. nov. 22-i (699.) száma elmondja, hogy ez az utazás nagyon fontos, s ezért bőven óhajtja ismertetni a folyóirat. Külön mellékleteket fog tehát adni, s ezért Olaszországba küldi «artistische Berichterstatter »-ra. Hasonló titulussal emlegeti Kanitzot a lap 1857. május 9-i számában is, ahol ezt olvassuk : «Die landwirtschaftlichen Abbildungen von der Hand unseres artistischen Bevollmächtigten in Wien, Herrn Filip Kanitz, werden das Verständnis erleichtern. . .» Olaszországi munkásságának eredménye az 111. atg. 8 és 16 oldalas «Kaiserreise» c. nyolc darab mellékletében 42 kép (az 1857. jan. 3-tól március 28-ig terjedő számokban). Kanitz ekkor 27 éves volt. Négyévi gyakorlati tanulás után nyolc évig elméleti tudását egészítette ki. A kiváló graveur és rajzoló művészettörténeti tanulmányait a legkiválóbb iskolákban végezte. Bécs, München, Nürnberg és Drezda a múlt század közepén is a legalkalmasabb központok voltak annak, aki művészettörténeti tanulmányokat akart folytatni. Gyermekkorában a topográfia, néprajz és régészet művelői, Häusler és Kiss Ferenc, ifjúkorában a művészettörténet, elsősorban az építészet és a régészet olyan kiválóságai, mint Heideloff és Carrara voltak a tanítói és ösztönzői. Veleszületett művészi tehetsége és óriási munkakedve, mestereinek tanításai és ösztönző hatása által nagy munkára felkészülten került a férfikorba, amikor megkezdődött alkotásainak a sorozata. Olaszországi útjáról visszatérve, a következő évben ismét nagy feladattal bízta meg az 111. Ztg., amely sorsdöntő lett Kanitz életében. 1858-ban a Nyugat-Balkán népei