Curtius Ernő : A görögök története 1. kötet - A MTA Könyvkiadó Vállalata (Budapest,1875)
Második könyv. A perzsa háborukig - I. A Peloponnesus történelme
jövedelmét bizonyos időben bekövetelni, sőt kötelesek voltak a földek művelésére felügyelni, nehogy az állam jövedelmei megcsonkíttassanak. Különben gond nélkül éltek és elmondhatták magukról a krétai Hybrias eme szavait: »íme itt van kardom, lándzsám és pajzsom, összes kincsem, ezzel szántok és aratok, ezzel szűröm boromat( ki). Tanulmányaik tárgya fegyverforgatás, önuralom, fegyelem és engedelmesség volt; az ifjabbak engedelmeskedtek az öregeknek, a harczosok elöljáróiknak, mindnyájan az államnak. Magasabb és szabadabb művelődés szükségtelennek, sőt veszélyesnek látszott előttük, és joggal feltehetjük, hogy a krétai uralkodó nemzetségek szándékosan rendelték el a dór községek egyoldalú és korlátoltabb kiművelését, nehogy eszékbe jusson átlépni harczias hivatásuk határait és versenyezni az állam kormányáért a benszülött nemzetségekkel. De a szigeten a régi lakosságnak még jelentékeny részei maradtak fenn, melyeknek viszonyai teljességgel nem érintettek a dór bevándorlás által; ilyen volt a hegyek közt élő népség, valamint azon apróbb városok lakossága, melyek a nagyobb szigetvárosok hatósága alatt álltak és ezen utóbbiak kormányának régi szokás szerint bizonyos adót fizettek; ide tartoztak továbbá némely földművelők és marhatenyésztők, iparosok, halászok és hajósok, kiknek nem volt egyéb dolguk az állammal, mint alávetni magukat rendeleteinek és békésen űzni mesterségüket. Egészben véve félreismerhetetlen, hogy itt a görög állam oly nevezetes szerve lépett életbe, melyben minden új és régi, hazai és idegen összeolvadt; oly szerv, melylyel Plató eszményi államának rendét összefűzni érdemesnek tartotta, mert itt feltalálható mindhárom osztály, az előre-