Kmoskó Mihály: Az iszlám keletkezése - Kincsestár 17. (1929)

I. Arábia, az iszlám bölcsője

AZ ISZLÁM KELETKEZÉSE ÉS AZ ARAB VILÁGIRODALOM KIALAKULÁSA I. ARÁBIA Az iszlám bölcsője a szabálytalan téglányra emlé­keztető, kb. 3 millió négyzetkilométer területű, átlag 1000 m. magas fennsík, az Arab­ Félsziget, amelynek ol­dalait a partvidékkel párhuzamos párkányhegység sze­gélyezi. A nyugati párkányhegység dél felé haladva, fokozatosan emelkedik. Medina vidékén magassága helyenként kb. 1800 méter, Áden táján több, mint 3000 méter magasra tornyosul és szinte alpesi mérete­ket ölt. Ugyanilyen magasságot ér a keleti párkány­hegység, a Dzsebel al-Akhdar is. Arábiának több, mint fele csaknem,­lakatlan siva­tag. Ennek fő okát a Félsziget partvidékét szegélyező párkányhegységben kell keresnünk, amely a mon­­szunszekk páráját felfogja, minek következtében a hegy­ség­ magasabb régióit dúsabban öntöző csapadék a föld­művelést lehetővé teszi ugyan, viszont a mögötte elterülő fennsík csapadékban nem részesül és lakatlan sivataggá lesz. Mennél magasabb a párkányhegység, annál kiet­lenebb a tőle keletre elterülő sivatag. Innen van, hogy Boldog-Arábia­­(Jemen) alpesi hegyei mögött a borzai-

Next