Sőtér István: Francia - magyar művelődési kapcsolatok - Kincsestár 133. (1941)
XX. A harmadik köztársaság
70 A HARMADIK KÖZTÁRSASÁG mából a Prince de Zilah és rokonai épp elég ízelítőt adnak. A Párizsban maradt emigránsok voltak az első összekötőkapocs a kiegyezés utáni Magyarország és az új Franciaország között. Kossuth párizsi ügynökei közül sokan később is megtartották társadalmi kapcsolataikat, melyekre nem egyszer joggal büszkék is lehettek. A híres Bixio-asztaltársaság tagja, Szarvady Frigyes például szívesen látott vendég befolyásos politikusok és művészek szalonjaiban. A 48-as idők lelkes agitátorai s a csendben dolgozó tudósok, a Boldonyik s a Szalay Lászlók után megjelenik a színen a magyar világfi típusa, melynek legtökéletesebb példája az a Justh Zsigmond lesz majd, aki előtt a Faubourg Saint-Germain féltékenyen őrzött kapui is megnyílnak még. Szarvady Frigyes és a szintén száműzött Türr István révén ismerkedik meg Magyarországgal Mme Juliette Adam, a ,,Grande Franchise”, a liberális eszmék s a revanche legelszántabb harcosa. Mme Adam s a befolyása alatt állók elsősorban politikai okokból érdeklődtek Magyarország iránt, melynek nagy szerepet szántak egy Németország ellen megkötendő szövetségben. Ennek a magyarbarát csoportnak módjában állt, hogy Mme Adam folyóiratában, a Nouvelle Revueben, a közvéleményre is hasson. Mme Adam már pályájának kezdetén magyarokkal rokonszenvező környezetbe került, mégpedig annak az Agoult grófnőnek szalonjában, akinek Liszttel való kapcsolatát Mme Adam is annyi rokonszenvvel figyelte. Agoult grófnő szalonjának tagjai egyformán lelkesedtek Garibaldiért és Kossuthért . Mme Adam körül lassanként kialakult az a magyar csoport, melynek olyan nagy szerep jutott a magyar-francia barátkozásban. Szarvady Frigyes és Türr István mellett a befolyásos Horn Ede, a fáradhatatlan Arányi Miksa, azonkívül Irányi Dániel, Munkácsy Mihály és Pázmándy Dénes voltak ennek a csoportnak tagjai. Az