Tihanyi Bánk: Az istenek megjelenése Euripides drámáiban - Magyar-görög tanulmányok 17. (1941)
Előszó
még a költő mély pszichológiai érzéke, ami a kortársak és a késői világ bámulatát kiváltotta. Euripides a léleknek kiváló ismerője, az első pszichológus, kihez hasonlót alig találunk a görög irodalom művelői között. A Erkdensnek jellemzése például a dionysosi megragadottság leghűbb festése. Így az ijiyaveia-val kapcsolatos pszichikai élmények vizsgálatában is kiváló vezetőre támaszkodhatunk. Előttünk lebegett továbbá az a szempont is, hogy a költőnek az éjn(páv£ia-TÓ — a vallás egyik fontos jelenségéről — vallott felfogását vizsgálva, talán új érveket tudunk felhozni Euripides vallási hovatartozásának sokat vitatott kérdésében.2 1 W. Jaeger: Paideia. Leipzig, 1936. I. 422. 2 Értekezésem már ki volt szedve, amidőn M. P. Nilsson nagy munkája (Geschichte der griechischen Religion. München, 1941.) megjelent. Ezt és főleg ennek Euripidesre vonatkozó fejezetét (729—737.) már nem állt módomban felhasználni.