Gedeon Alajos: Az alsómecenzéfi német nyelvjárás hangtana - Magyarországi német nyelvjárások 1. (Budapest, 1905)
Bevezetés - I. A kiejtésről és hangsúlyról (1-7. §)
Az alsó-meczenzéfí német nyelvjárás hangtana.*1 BEVEZETÉS. Abauj-Torna megyében, Kassától nyugatra, mintegy 30 km. távolságra tőle fekszik Alsó-Meczenzéf nagyközség. Lakosai, közel 3000, kizárólag németek. Hogy azokat a felső-magyarországi német községeket, melyekben felnémet nyelvet beszélnek, és így Alsó-Meczenzéfet is, nagyrészt csak a XVI. században alapították — a mint Krones *) Irodalom: Korponay János: Abauj vármegye monographiája 1866—70. — Magyarország vármegyéi és városai I. k.: Abauj-Torna vármegye és Kassa, Budapest 1896. — Balogh Pál: A népfajok Magyarországon. Budapest 1902. — Kari v. Czoernig: Ethnographie der österreichischen Monarchie. Wien 1857. —K. Georg Rumy: Beitrag zu einem Idiotikon der sogenannten gründnerischen deutschen Zipsersprache. Zeitschrift von und für Ungern VI. k. 4. f. — K. J. Schröer: Versuch einer Darstellung der deutschen Mundarten des ungrischen Berglandes mit Sprachproben und Erläuterungen. Wien 1864. — K. J. Schröer: Die Deutschen im ungrischen Bergland und ihr Dialekt. Österreichische Wochenschrift V. — Joh. Genersich: Versuch eines Idiotikons der Zipsersprache. Zeitschrift v. u. f. Ung. V. — Joh. Genersich: Nachtrag zu dem Versuch eines Idiotikons der Zipsersprache. U. ott. VI. — Br. F. Krones: Zur Geschichte des deutschen Volksthums im Karpatenlande mit besonderer Rücksicht aut die Zips und ihr Nachbargebiet. Graz 1878. — Hlatky J.: Körmöczbánya és vidékének néprajzi viszonyairól. Körmöczbánya. — O. Bremer: Kurze Grammatiken deutscher Mundarten. Leipzig 1893 óta. — Or. Karl Weinhold: Bairische Grammatik. Berlin 1867. — Or. J. A. Schneller: Oimbrisches Wörterbuch. Sitzungsberichte der Kais. Akad. der Wissenschaften. Wien. Jahrg. 1855. Bd. XV. Heft Η. III. — Br. K. Weinhold: Die Laut- und Wortbildung und die Eormen der Schlesischen Mundart. Wien 1853. Magyarországi német nyelvjárások. í.1*