Laky Dezső: Csonka-Magyarország megszállásának gazdasági kárai (1923)

IV. A román megszállás közgazdasági kárai - 1. A károk általános megoszlása

átlagos megterhelésük. Az egyes országrészek között olyan éles eltéréseket látunk itt, hogy számításaink eredményét valamivel bővebben idézzük: Községek a) százaléka, b) száma, amelyekben a károk összege az oldalt megnevezett csoportba tartozott. A román megszállás körzetébe kapcsolódó községek minden harmadikénak a kárát jelentéktelennek mondhatjuk. Javarészt azokról, a megszállás külső övébe tartozó községekről van ezek sorában szó, amelyek vagy már kívül estek a románok tulajdon­­képeni érdekszféráján, vagy pedig mint kisebb helyeknek, inkább csak járőrök és rekviráló különítmények rendszertelen vendég­­szerepléséhez volt szerencséjük. A többi községek megszállásá­ban — bezárólag 5 millió korona károsodásig — bizonyos rend­szerességet tapasztalunk: kevés híján ugyanannyi községünk szenvedett pl. 1—-2-5 millió korona kárt, mint 100—250.000 koro­násat. 5 millió koronát meghaladó károk is feles számmal jelent­keztek községeinkben s csak 25 millió koronán felül satnyulnak el a számok. Az országrészek szerint való vizsgálódás már élesebb különb­ségeket tár fel. A Dunántúl községei aránylag legkönnyebben szabadultak; ritka volt itt olyan község, mely 100.000 koronánál többel járult volna hozzá a román számlához. A Duna balpartján sem hozott a károk leltározása a községek zömének keserves meglepetéseket. A Tisza jobbpartján, ahol a románok az első támadás alkalmával is megvetették a lábukat s másodszor is nagyobb erőkkel jelentek meg, már inkább érezték a községek károsodásaikat. A Duna—Tisza-köze, a Tisza balpartja és a Tisza—Maros-köze voltak a megszállók Mekkája. A kiskárosult községek száma itt elenyészően csekély, hogy helyet adjanak a szinte teljesen kifosztottaknak. A három országrész közül is a csonka Tisza—Maros-közére zúdult a legnagyobb csapás. Mintha a románok bosszúból — azért, mert a meghagyott kis részt is sajnálták tőlünk — pusztították volna ki Csanád vármegyét, hogy ennyi örömünk se teljék a békeszerződés határmegállapításá­ban. A másik két — most említett — országrészben a helyzet nem nagyon különbözött, bár nyilvánvaló adatainknak ebben a Duna Duna Duna-Tisza Tisza Tisza-Kárcsoportok jobb* bal­Tisza jobb­bal. Maros Mind­partja partja köze partja partja szöge össze *) -2 *) *) *) *) a) fc) 100,000 K-án alul 76-9 57-5 7-0 54 0 59 33 339 518 100—249,000 K 12-4 27-4 10-9 16-6 97 33 137 209 250—499,000 „ 34 13 0 16-0 8-4 100 33 10 3 158 500—999,000 „ 43 0-7 13 1 9-7 13-4 6-7 9-7 147 1—2­49 millió „ 17— 18-8 68 22-4 167 121 185 2-5-4-99 „ „ 0-3 1-4 17-6 1-8 174 40-­ 99 151 5-999 „ „ 0-3— 87 0-8 94 16-6 4-8 72 10—24-99 „ „ 0-3— 63 0-8 90 10-3 4-1 62 25—49-99.. „ 0-3— 1-4 0-8 2-5 3-3 11 17 50 millió K-án felül— — 0-2 0-3 0-3 3-3 0-46

Next