Cholnoky Jenő - Kövesligethy Radó: A világegyetem. A Föld és csillagvilág fizikai tüneményeinek ismertetése - A műveltség könyvtára 3. (1906)
VI. Rész. Kövesligethy Radó: Csillagászat
nagyot művel. A Holdat késleltetni a Kepler harmadik törvénye alapján annyit tesz, mint a Holdat tőlünk távolítani. Eszerint tehát a Hold egyszer sokkal közelebb volt hozzánk, és története addig követhető, míg a Földről levált. 6. A bolygórendszer topográfiája. Mi sem természetesebb, mint hogy a bolygókat egy családba sorozzuk, amelynek feje a Nap. Most egyenként ennek tagjaival fogunk megismerkedni. Mindenekelőtt próbáljuk megrajzolni a bolygórendszer térképét. (345. és 346. ábra.) Mondottuk, hogy a Nap sugara kissé több mint százszor akkora, mint a Földünké. Tegyünk le valahol a szabadban egy dm. átmérőjű tekegolyót, az képviselje a Napot. Minthogy a tényleges Nap tizennégy ezer milliószor nagyobb, térképünk mérete is 1 : 14 ezer millióhoz lesz, térre fektessünk egy 1/3 mm. átmérőjű homokszemet, ez a Merkur. 73/4 méterre a Naptól kering a Vénusz, mely egy mm. átmérőjű mákszem méretét még el nem éri. A Föld, mely a Vénusznál alig egy gondolattal nagyobb mákszem, már közel 11 méter távolban kering. Mars, melyet félmilliméteren alul maradó homokszem képében kell ábrázolnunk, 161/3 méter távolságba jut ; most következik 29 méter átlagos távolságban egy 12 méter széles öv, melyet az aszteroidák töltenek ki. Hogy azok nagyságát is helyesen felfoghassuk, ezt a szalagot finom porral kell behinteni, amelynek legnagyobb szemeit 10-szeresen nagyító lencsén még éppen láthatjuk. 56 méter távolságra jut egy centiméteres kökény alakjában Jupiter ; 103 méterre, egy jókora ribiszkeszem (86 mm.) a Saturnus ; 206 méterre helyezzünk egy 35 mm. vastag gombostűfejet, ez az Uranus, és 323 méterre egy 412 mm.-es ribiszkeszem , a Neptunus. Ha most még ugyanezen térképbe a legközelebbi állócsillagot is be akarnék rajzolni, akkor Budapest körül kört kell leírnunk, mely a Nordkapon, a Káspi-tó keleti partjain, Timbuktun megy át, és az Azori-szigetekhez közel jár. E kör sugara 3000 kilométer, és peremén a Napnál kevéssel nagyobb tekegolyó a Centauri képe. Mindezeket a távolságokat a Nap a Földtől való távolságának ismeretéből a Kepler-féle harmadik törvény segítségével lehetett pontosan meghatározni. A bolygók átmérőjét pedig a látszó átmérőből határozzuk meg a mikrométer (347. ábra) segítségével oly módon, hogy a bolygó korongját két fonalszál közé foglaljuk, mely szálaknak távolságát mérő csavarral lemérjük." azon szög, mely alatt 1 cm. 2 kilométer távolságból látszik ; a lemért látószög minden másodperce tehát annyiszor 5 kilométert jelent a sugárban, ahány millió A Naptól 402 mé- 347.- ábra. Mikrometer.