Galamb Sándor: A magyar dráma története 1867-től 1896-ig 1. - A MTA Könyvkiadó Vállalata (Budapest, 1937)
Új korszak - Új színházak
ÚJ KORSZAK — ÚJ SZÍNHÁZAK 39 hogy vendégeinek mentül változatosabb szórakozásokról gondoskodjék. A színház a nyolcvanas évek végétől a kilencvenes évek közepéig működött. A műsorban nagyobbrészt egyfelvonásos dalművek, vagy vígjátékok szerepeltek, még pedig vegyesen magyar és német nyelvű apróságok. A színháznak ez, a kétnyelvűsége felizgatta a magyar közvéleményt, s hírlapi és parlamenti csata indult meg ellene. Pedig a hazafias magyar közönségnek igazán nem volt oka félni attól az Esterházytól, aki Az ember tragédiája német színpadon való előadásának díszleteire 40.000 forintot adományozott.59 Justh Zsigmond szenttornyai parasztszínházát ennek a korán meghalt, parasztkedvelő magyar regényírónak a magyar nép iránt érzett meleg szeretete hívta életre. A nagyúr a maga békési parasztjaival népszínműveken kívül Plautust, Moliéret és Shakespeare-t is játszatott. Egy-két népdráma-jelet maga is írt számukra. A kísérlet nem volt hosszú életű. Az előadások az 1890 és 1894 közötti évekre estek.60 Messze vezetne célunktól, ha a magyar műkedvelés fejlődését is vázolni akarnék. A magyar színészet tör vén Esterházy színházával a magyar napilapok a következő években és hónapokban foglalkoztak: 1888. május, — 1889. szept., okt., dec., — 1890. aug., szept.,— 1891. márc., jún., szept., nov., — 1892. jan., ápr., — 1893. szept., — 1894. szept., dec., — 1895. ápr., jún., nov. — L. Tatai színészet: Magyar Színmüv. Lexikon, IV., k. — Esterházyról a halála alkalmából megjelent nekrológok közül 1. Budapesti Hírlap, 1897. máj 8., Bester Lloyd, 1897. máj. 8. — V. ö. Németh Antal: Az ember tragédiája színpadon. IV. fejezet. Budapest, 1933. 60 Justh Zsigmond: A szent-tornyai Népszínház műsorából. Magyar Szalon, XX. kötet. — Galamb Sándor: Justh Zsigmond parasztszínháza. (Az idevonatkozó irodalom összeállításával.) A Színpad, 1936. 3.—4. sz.