Tóth-Szabó Pál: A cseh-huszita mozgalmak és uralom története Magyarországon (1917)
I. rész - A cseh-huszita mozgalmak története Magyarországon - I. fejezet - Küzdelmünk a cseh-husziták ellen határainkon kívül
A CSEH-HUSZITA MOZGALMAK 63 Kompolti Péter,a kit a harcz hevében öltek meg s azok a névtelenek, kiket a prágaiak a Moldvába szorítottak s ott lelték halálukat.12 A vereség teljes volt. Zsigmond mégis, mintha győzött volna, koszorút tett fejére. Borbála királynéval együtt s avval vigasztalta övéit, hogy az ellenségnek még nagyobb volt a vesztesége. Első gondolata a boszú volt. Égett a vágytól, hogy megbüntethesse azokat az urakat, kik a prágaiaknak segítséget adtak. Alig ért Kuttenbergbe, meghagyta a magyaroknak, törjenek Podiebrad Viktorinnak, a későbbi György király atyjának birtokaira. A magyarok, Nimburgban magukhoz vévén a Visehradról megjött vitézeket, irgalmatlanul végrehajtották a parancsot. Podiebrad Viktorinnak s minden atyafiságának a birtokait tűzzel-vassal pusztították. Podiebrad, Kóstolómat városokat felégették, termékeny vidéküket pusztasággá változtatták, több falut teljesen eltöröltek a föld színéről. Zsigmond az eredménynyel igen meg volt elégedve. Neczpáli Györgyöt és Lászlót, a sereg vezéreit, a falvak és puszták egész sorával jutalmazta,56 Rozgonyi Istvánt, ki Nimburg ostroma közben az arczán súlyos sebet kapott, pozsonyi főispánná nevezte s az ország bárói sorába emelte,s a gazdag élelmet meg, melyet összeraboltak, a prágai várba küldte, nehogy az is a Visehrad sorsára jusson. A prágaiak sem töltötték tétlenül az időt. A csata napján betódultak a Visehradba s vad kegyetlenséggel zúzták össze őseik történetének becses emlékeit. Majd a szövetséges bárókkal együtt újból kiáltványt intéztek a nemzethez. 1 Fejér, id. m. és h.; Windeck, id. m. 135. 2 Szepesi Krónika, Történelmi Tár, 1904. 51. Bizonyára ide tartozik Horváth regestája is, M. Tört. Tár. IX. 137. 3 Font. rer. Boh. V. 442. 4 Font. rer Boh. V. 443. 6 1421. márcz. 21-én kelt levél a Justh-család levéltárában, Nemzeti Múzeum, Fejér, Codex Dipl. X. 6. 397.; Békésmegyei Oklevéltár, 36, 46. 6 Magyar Orsz. Levélt. Dr. 11, 145. Fejér, Codex Dipl. X. 6. 403, 604. Az oklevelekben Neuburg, Newburg áll, a mit én Nimburgnak, Nymburgnak veszek. Az oklevelek szerint ezek a csaták „ante civitatem“, — „prope civitatem Neuburg“ folytak le. Ámde Neuburg „Castrum novum“ —, Venczel király „Wenzelstein“-je sohasem volt „civitas“, de egy jelentéktelenebb vár Kumatitzban Prága közelében, előtte, körüle nagyobb harcz sohasem volt, parancsnoka, egy Fulstein nevezetű német, 1421. jan. 25-én könnyű ostrom után feladta (Font. rev. Boh. V. 415.). Nimburg ellenben valóban „civitas“ volt, benne magyarok vettek szállást, akik környékét elhamvasztották, tényleg „ante“ és „prope civitatem“ harczoltak.