Szinnyei Ferenc: Novella- és regényirodalmunk a szabadságharcig 1-2. kötet - A MTA Könyvkiadó Vállalata UF 1925-26. cyclus (Budapest, 1925)
I. kötet - VI. Francia és angol irány a társadalmi novellában és regényben
FRANCIA ÉS ANGOL IRÁNY 139 Valóban ilyen lehetett a víg téli élet ezelőtt száz esztendővel a kedves Kolozsvár ódon mágnásházaiban. Korában Szontagh Gusztáv (Tornay) okos és elismerő bírálatán kívül (Figy. 1837. 14.) nem írtak róla igazán érdemlegeset. Jósika egykorú sikerei háttérbe szorították, később maga is leszólta munkáját s azt írta róla, hogy kiadását megbánta (H. 1843. II. 362. 1.). Nem volt igaza. Gyönge regény ugyan és kelleténél több benne az affektáció és utánzás, de az erdélyi mágnás világ rajza ma is érdekel benne és regényének értéket ad. Irodalomtörténetileg pedig mint Bulwer műveinek ebben a korban egyetlen erős visszhangja s mint az első magyar szalonregény érdekes és jelentős. III. Itt szólok Bérczy Károlyról (1821—1867), bár működése csak 1838-ban kezdődik, mert P. Horváth mellett ő a másik elbeszélőnk, ki angol hatás alatt állott. Nógrádmegyei fiú, ki otthon Vácon és Pesten végzi iskoláit s jogi gyakorlata után, ügyvédi oklevelet szerez 1842-ben, mikor a helytartótanács tisztviselője lesz s 1847-ben Széchenyi mellé kerül. Érzékeny lelkű s igen művelt ifjú, kellemes modoráért, ötletes társalgásáért s adomázó tehetségéért szeretik a társaságban. Elegánsan öltözködik, jól beszél franciául, angolul és olaszul. Jókai így ír róla : «Bérczy Károly alakja finom, előkelő Bérczy Károly, Bulwer és Washington Irving hatása novelláiban. Horváth hatása alatt írhatta M. L. (Malom Lujza) : Nem mindég jó titkot tartani c. elbeszélését (1839). Erre mutatnak az angol mottók, a zenei s irodalmi vonatkozások, idegen szók s az arisztokrata-milien.