Ballagi Aladár: Colbert (Jean Baptiste) 1. köt. (1887)

Bevezetés

»Non ho trouato .... cosa, quale io habbi piu care ö tanto stirni quanto la cognitione déllé attioni de gli huomini grandi.« Machiavelli, Principe. Néhány évvel ezelőtt XTY. Lajosról tartottam előadá­sokat az egyetemen. Akkor ragadta meg először figyelmemet Colbert egyénisége. Kerestem földolgozott életiratát; s az egész franczia irodalomban nem találtam egyet sem. mely méltó volna hozzá. Ily pusztaság, éppen az életrajzokban dús­gazdag franczia irodalom terén, valóban meglepő (bár gondo­sabb nyomozás után nagyon is kimagyarázható). Colbert leg­kiválóbb kortársainak élete: Mazarin-é Chéruel által, Le Tellier-é Cáron, Maintenon asszonyé Lavallée, Turenne-é Roy, Louvois-é Rousset, Vauban-é Michel, Duquesne-é Jal, Riquet-é Fernay által örökíttetett meg remekművekben. Csak Colbertről felejtkeztek meg Francziaország művészi törté­netírói. Egyéb európai irodalmakban is kerestem Colbert élet­rajzát. Nem példátlan, sőt meglehetős gyakori eset, hogy nagy nemzetek kitűnőségeinek más nemzetbeliek írják meg legkü- lönb történetét. De AVittnek nem holland, hanem a franczia Lefévre-Pontalis, Nagy Frigyesnek, Göthének és Steinnak nem német, hanem az angol Carlyle, Lewes és Seeley, II. Fü- löpnek nem spanyol, hanem a franczia Forneron, Don Jüan­nak sem spanyol, hanem az angol Stirling, Borgia Lucretiának nem olasz, hanem a német Gregorovius, sőt tán Sliakspeare- nek sem angol, hanem a német Gervinus a legkiválóbb élet­irója. Azok, a kik az egész világért vagy az egész világnak éltek, természetes, hogy magokkal ragadják az egész világ érdeklődését. í* r m

Next

/
Oldalképek
Tartalomjegyzék