Ballagi Aladár: Colbert (Jean Baptiste) 1. köt. (1887)
Bevezetés
»Non ho trouato .... cosa, quale io habbi piu care ö tanto stirni quanto la cognitione déllé attioni de gli huomini grandi.« Machiavelli, Principe. Néhány évvel ezelőtt XIV. Lajosról tartottam előadásokat az egyetemen. Akkor ragadta meg először figyelmemet Colbert egyénisége. Kerestem földolgozott életiratát, s az egész franczia irodalomban nem találtam egyet sem, mely méltó volna hozzá. Ily pusztaság, éppen az életrajzokban dúsgazdag franczia irodalom terén, valóban meglepő (bár gondosabb nyomozás után nagyon is kimagyarázható). Colbert legkiválóbb kortársainak élete: Mazarin-é Chérvel által, Le Tellier-é Caron, Maintenon asszonyé Lavallée, Turenne-é Roy, Louvois-é Rousset, Vauban-é Michel, Duquesne-é Jal, Riquet-é Fernay által örökíttetett meg remekművekben. Csak Colbertről felejtkeztek meg Francziaország művészi történetírói. Egyéb európai irodalmakban is kerestem Colbert életrajzát. Nem példátlan, sőt meglehetős gyakori eset, hogy nagy nemzetek kitűnőségeinek más nemzetbeliek írják meg legkülönb történetét. De AVittnek nem holland, hanem a franczia Lefèvre-Pontalis, Nagy Frigyesnek, Göthének és Steinnak nem német, hanem az angol Carlyle, Lewes és Seeley, II. Fülöpnek nem spanyol, hanem a franczia Forneron, Don Juannak sem spanyol, hanem az angol Stirling, Borgia Lucretiának nem olasz, hanem a német Gregorovius, sőt tán Shakspearenek sem angol, hanem a német Gervinus a legkiválóbb életírója. Azok, akik az egész világért vagy az egész világnak éltek, természetes, hogy magukkal ragadják az egész világ érdeklődését. *