Lewes [George Henry] György Henrik : Goethe [J. W.] élete 1. kötet - A MTA Könyvkiadó Vállalata (Budapest,1874)
Negyedik könyv. 1775-1779 - VI. fejezet. Különböző színű fonalak
dalmas önvád kél, hogy visszahozhatatlan óráit miért pazarolta el ? A Stein báróné csöndes befolyása meglátszik a Gőthe leveleinek minden lapján. Amennyire e nő leveleinek teljes hiánya mellett, csak az egyik fél részéről írt levelekből kivehetem, úgy hiszem Steinné kaczérkodott Gőthével; ha ez némi hajlamot árult el, szabadulni igájától, ha magaviselete kevesebbb melegséget tanusított, ő ismét gyöngédséggel édesgette vissza; majd újra váratlan hidegségével gyötörte, ha megint lábainál hevert. »Ön azt veti szememre« — írja neki Gőthe — »hogy szerelmem változékony. Nem igaz, de szerencsém, hogy nem érzem mindig egyaránt, mily véletlenül szeretem önt«. Ismét: »Fel nem foghatom miért volt közelebbről az ön érzelmeinek fő alkatrésze a kétely és bizalmatlanság. De az bizonyos, hogy ha szerelmemről nem volnék teljesen bizonyos, ennyi kétely végre elvitatta volna magam előtt is, mint ahogy az emberrel el lehet hitetni, hogy sápadt s rosszul érzi magát.« Hogy e kaczérkodó kételyekkel mennyire gyötörte, világos , s még is ha távol voltak egymástól, a nő azt irta neki hogy még jobban szereti. »Úgy van kincsem !« feleli Gőthe — »elhiszem, ha azt mondod, hogy a távol csak növeli szerelmedet. Ha távol vagyok, eszményedet szereted, melyet felőlem alkottál. Én pedig jobban szeretlek mikor velem vagy, mint ha távol, a miből azt következtetem hogy szerelmem valódibb mint a tied.« Néha úgy látszik mintha maga is kétkednék, vajon e nőt szereti-e valóban vagy csak a vele való együtt lét gyönyörét? E kételyekkel még egy másik elem vegyül, a becsvágy valami olyant tenni, ami méltóvá tegye hölgye szerelmére. Daczára népszerűségének, daczára lángeszének, mégsem bírta meghódítni szívét, alig indíthatta meg. Most