Kőnig Gyula: Az algebrai mennyiségek általános elméletének alapvonalai (1903)
ELŐSZÓ. Az algebrai mennyiségek általános elméletét, mint a mathematika alapvető fejezetét Kronecker Lipót teremtette meg 1882-ben közzétett híres (cFestschrift»-jében, mely már pontosan megállapítja az új tudománynak teljes tartalmát, czéljait és problémáit. Mindazonáltal az elmélet története messze visszanyúl. Elfátyolozva ugyan, de már sejthető Gauss örökérdemű műveiben , döntő szempontjai pedig egymásután föllépnek Lejeune-Dirichlet, Kummer és Dedekind arithmetikai vizsgálataiban, Abel, Galois és Jordan algebrai kutatásaiban, Puiseux, Riemann és Weierstrass függvénytani alkotásaiban, valamint végre Cayley, Clebsch, Gordon és Noether az algebra és geometria közös területét megvilágító tételeiben. Az a húsz év, mely aFestschrift) megjelenése óta elmúlt, szintén igen lényeges eredményeket szolgáltatott, melyekből Kronecker folytatólagos értekezései mellett leginkább kiemelendők Hilbert egyenesen alapvető tételei az osztórendszerekről, és Hensel értékes dolgozatai. Ha meggondoljuk továbbá, hogy a csoportelmélet és függvénytan új útjai, melyeket egyrészt Klein és Lie, másrészt Fuchs és Poincaré kezdeményeztek, az algebrai mennyi