Ballagi Aladár: Régi magyar nyelvünk és a Nyelvtörténeti szótár 1. kötet 1. fele (Budapest, 1903)

A források feldolgozása - Leges

A FORRÁSOK FELDOLGOZÁSA. 109 Kézai fejedelmi Turul nemzetsége főleg azért nevezetes, mert legősibb kapcsára utal azon nyugatra is átszármazott keleti szokás­nak, hogy nemzetségnevekül ragadozó állatok neveit használják. Ilyen az Arszlán (oroszlán), Kaplony (tigris) stb. A budai basák közt is volt egy Tujgún (Tógán) vagyis Sólyomfi nevű, 1553-tól 1556-ig s másod ízben 1558-tól 1559-ig. „Tujgún pasa, íróinknál Gólya Basa, noha Tujgún sólyomfiat jelent“ (Gévay: A budai pasák, 7. 1.). Ilyen nálunk még a Kaplan vagy Kaplon nemzetség, melyből egye­bek közt a gróf Károlyiak származtak. Ezt, mivel olyan tulajdonnév, mely köznévnek magyarázatául szolgál, az Utasítások szerint föl kellett volna venni. Azonban kimaradt, mert oly forrásban fordul elő, melyet Simonyi dolgozott volna föl: „Ruhus ioubagio castri Zathmar imped­it ioubagionem­­ ) de genere Cupulon, scilicet Crachinum“ (Regestrum de Varad, 379). Kimaradt továbbá a Nyt. Sz.-ból nemcsak Kaplan, hanem még a káplán vagy kaplony is. Sőt Szarvas Gábor Ballagi Mór Szótá­rában ott találván a kaplan-t der Tiger értelemben, azt hitte, hogy a nyelvújítók koholták, s nem mulasztotta el kigúnyolni. ,Kaplan a. m. tigris, az igaz, hogy ha nem is rúg, de kapált. —­ Hiábavaló beszéd, mert káplán magyarrá vált ősrégi szó, s még a XVII. szá­zadban is tigris értelemben említi Komáromi. Kimaradt még Kézai csekély magyar szókészletéből: bán, bél, csákány, erdő, fő, híd, mocsony, -fa, leventa, tárnok, sebes, szár, szeg (angulus), halom, völgy, a vitás üreg stb. stb. De hát mi van benne? Ezzel megint hamar készen leszünk. Benne van elv, vér, florumpaiur, ó, szár, bársonyos és udvar nők. Ezt nevezik szaknyelvészi alaposságnak. Leges. Sz. László törvényeiben mindössze néhány magyar szó van, melyek közül egy-kettőt részben másodkézből idéznek a Magyar Nyelvőrből (pl. őr), a BMNy. II. kötete és Bod Péter dictionariuma után. A sokat vitatott soccerydec­ (345. 1.) pedig végkép kimaradt: „Rerum fugitiuarum collector, quem vulgariter soccerydedi dicunt“ (S. Lad. regis deer. III. §. 13). Már pedig hogy ez tán nyelvtudományi kérdés lenne, mutatja

Next