Ruskin, [John] : Velence kövei 3. kötet - A MTA Könyvkiadó Vállalata UF 36. (Budapest,1898)
II. fejezet. A rómaias renaissance
46 II. FEJEZET. tudósnak szánt, a gondolkozó, logikai, következtető tehetséget adta meg, s a kit művésznek szánt, annak az észrevevő, érző és megtartó tehetséget. S ezek bármelyike nemhogy a másik munkáját végezni képes lenne, de még csak azt se képes megérteni, miképen megy az végbe. A tudós nem érti a látomást, sem a festő az okoskodást , de főkép a tudósnak fogalma sincs az igazi festő látomásának és érzékenységének óriási köréről. Az egész Földtani Társaság csak most, az utolsó ötven év munkája után, jutott el a hegységalakokra vonatkozó azon igazságokhoz, melyeket Turner kisfiú korában meglátott s egy teveszer ecset néhány vonásával ki is fejezett. Valamennyi bolygórendszer s valamennyi hajítási görbület ismerete soha napjáig sem képesítené a tudomány emberét arra, hogy csak egy vízesést vagy egy hullámot is megrajzoljon , s az Anatómiai Társaság valamennyi tagja hiába állna össze, hogy meglássa, vagy kifejezze az eleven mozgásban levő emberi test természetes működését, mint ahogy egy szegény mázoló fia tette kétszáz év előtt. XII. §. De bizonyos, — így erősködnek tovább — hogy ám megengedve a festőnek e sajátságos tehetségét, mégis csak annál többet fog látni, mennél többet tud , s ezért annál jobb, mennél több tudományt gyűjt. De még ez sem áll. Az igaz, hogy itt-ott egy-egy kis tudás képessé teszi a szemet oly igazság fölfedezésére, melyet különben meg nem látott volna; pl. a napkelte nézésekor a világtér igazi természetének ismereténél fogva a festő mélyebben érezheti és teljesebben kifejezheti a Tintoretto.