Zétény Győző: A magyar szabadságharc honvédorvosai (1948)
II. rész. A szabadságharc honvédorvosi kara - A szabadságharc honvédorvosai
után az Újépületben van rabságban Balassa Jánossal egyidőben, ugyanakkor van ott, midőn Batthyány miniszterelnök.4 Orzovenszky Károly orvosdoktor, paksi származású, 1815-ben született, 1840-ben szerzett Pesten oklevelet.5 Gyakorló orvosként működött Pesten. 1853-tól a bencés főapát kinevezte a balatonfüredi fürdőtelep főorvosának a nyári időszakra. Irodalmilag is működött, két munkája jelent meg. Meghalt 1876. július 12-én Bright kórban, 62 esztendős volt — jelenti az Orvosi Hetilap.6 OL. Igazságügymin. 1849. D. 232. 919. tétel. 2 Honvédorvos. 1933. 370. oldal. 3 Tragor I.: Vácz története 1848/49- ben. Vác. 1908. Váci Múzeum Egyesület. 226. oldal. 4 Vay: Emlékeimből. Budapest. 5 Hőgyes: Emlékkönyv. 240. oldal. 6 Szinnyey J.: Könyvészet, M. írók.— Oláh Gyula: Mo. közeg, statisztikája. Bp. 1876. Légrády. 89. oldal. — Orvosi Hetilap, 1876. OTROBÁN NÁNDOR orvosdoktor 1828-ban született Kőhalmon (Nagy- küküllő vármegye), Brassóban és Kolozsváron tanult, 1846-ban iratkozott be a pesti egyetemre. A szabadságharc alatt a 82. zászlóaljnál teljesített szolgálatot, több csatában vett részt. A szabadságharc után Bécsben folytatta tanulmányait, 1856-ban lett orvosdoktor. 1869-ben Brassóban telepedett le, hol a 23. császári és kir. zászlóalj ezredorvosa volt.1 — Meghalt Brassóban 74 éves korában Otrobán Nándor 48-as honvédfőorvos, írja 1901-ben az Orvosi Hetilap.2 1 Szinnyey J.: Könyvészet, M. írók. 2 Orvosi Hetilap. 1901. 186. oldal. — Oláh Gyula: Mo. közeg, statisztikája. Bp. 1876. Légrády. 79. oldal. OTTMAYER MIHÁLY honvédorvosi állásért folyamodik 1848. júliusában, kineveztetik július 8-án hadnagy alorvosul.2 Orvosdoktor, zsolnai (Trencsén megye) származású. 1822-ben szerzett Pesten orvosi diplomát.3 Gyakorló orvosként működött Vácon.4 Orvosdoktori értekezése: Dissertatio inauguratis med. sistens generalem ideam hominis. Pestini, 1822. 1 OL. Igazságügymin. D. 229. fasciculus. 532. tétel. 2 Közlöny. 1848. 29. szám. — Pesti Hírlap. 1848. július 12. 103. szám. — Virányi: Honvédtiszti koszorú. 7133. sz. 3 Hőgyes: Emlékkönyv. 232. oldal. 4 Bugát—Flór: Mo. orvosrend névsora 1840-re. Pest. 1840. Trattner. 66. oldal. 5 Szinnyey J.: Könyvészet, M. írók. PACHER KAJETÁN a közép Tiszamelléki hadseregnél, a Zanini-zászlóaljnál működik — jelenti Perczel rendező főorvosa, Kikó Károly 1849. február 9-én, március 14-én reggeli 10 órakor múlhatatlanul meg kell jelennie a debreceni térparancsnokság épülete előtt — rendeli Szentpály József őrnagy, térparancsnok.21 OL. Hum. 1849. évv. 1958. 2 Közlöny, 1849. március 14. 52. szám. PACZEK JÓZSEF százados főorvos, családos orvosdoktor szeretne közel lenni családjához, kéri Nagykárolyba vagy Szatmárnémetibe az áthelyezését. Kérését Garay törzsorvos pártolja 1849. július 25-én.1 Orvosdoktor, 1837-ben szerzett orvosi oklevelet. Szatmárnémetin élt.21 OL. Hum. 1849. évo. 2820 H. 2 Szinnyey J.: M. írók. PACZKA JAKAB pestmegyei járási orvos meghalt, a szabadságharc alatt honvédorvos volt — jelenti az Orvosi Hetilap 1890-ben. 1823-ban született, Pesten szerzett 1847-ben polgári sebészi oklevelet.2 Orvosi Hetilap. 1890. 412. oldal. 2 Oláh Gyula: Mo. közeg, statisztikája. Bp. 1876 Légrády. 95. oldal. PADOS JÁNOS a 16. érsekújvári zászlóaljhoz alorvosul hadnagyi címmel és 1848. október 1-i ranggal kineveztetik,1 sebésznövendék, a 13. huszárezrednél működik,2 áttétetni kéri magát 1849 februárjában a 45. zászlóaljhoz,3 a váci tábori kórházban is működik.4 Pados a huszárokhoz nem való — jelenti Kálazdy törzsorvos 1849. április 6-án —, beosztotta a 23. zászlóaljhoz. A szabadságharc után Veszprém megyében él, igazolt honvédorvos.Ő 1820-ban született, pap volt, amely táborában először közvitézként működ