Strophantus: Bevezető az élet kémiájába - Galilei füzetek (1913)
Az életvegytan olyan ága a kémiának akár a tancsukkémia vagy a festékek kémiája. De míg ez utóbbiak problémái csak a szakembert érdeklik, addig az élet kémiájának elemi ismerete minden igazi műveltség egyik alapjának tekintendő. Ez a tudományág mindenekelőtt azért tarthat általános érdeklődésre számot, mert problémái mindenki számára egészen közelfekvőek: az, hogy olyan keveset törődnek velük, épp azért van, mert túlságosan gyakran merülnek el az emberek előtt s már egészen megszokták, hogy semmit se értsenek belőlük. De az érdekességen és szükségességen kívül van még egy körülmény, amely kívánatossá teszi, hogy ebből a tudományból némi ismereteink legyenek. Ha valamilyen más, magában véve érdekes és hasznos tudományt nem ismerünk, ha például nem ismerjük a fény fizikáját, vagy nincsenek fogalmaink a festékek kémiájáról, az mindenesetre iránya tudásunknak, de nem tudhatunk mindent,hanem a fénytanról vagy a festékkémiáról legalább nincsenek előítéleteink, ezekről nem gondolunk ki semmi ostobaságot, nem is akad senki, aki ezekre vonatkozó hamis tanokkal félre akarna vezetni minket. Az élettannal máshogy áll a dolog. Az emberi gondolkozás nem tudja elviselni, hogy lépten-nyomon lássa az élet, a saját élete problémáit anélkül, hogy valahogyan értelmezze őket; ennélfogva kiki a saját fantáziája szerint mindenfélét kigondol az életről, a halálról, az öröklésről, a betegségekről és így tovább, legtöbbnyire persze helytelen. Ehhez járul még az, hogy az emberek gondolkozásának igen hatalmas irányítói: az egyház és a legtöbb iskola ezen a téren tudatosan, mesterségesen terjesztenek hamis tanításokat. Az eredmény az, hogy a tudásnak alig van területe, amelyben több előítélet gátolná a tiszta látást, mint az életről szóló ismereteink közt.