Strophantus: Bevezető az élet kémiájába - Galilei füzetek (1913)
Az élőanyag összetétele. -----------—.— Az élettelen világgal foglalkozó terzia és kémia. Ímészettudományt két részre osztjuk fizikára és kémiára; bizonyos jelenségekről azután azt mondjuk, hogy azok fizikai jelenségek, másokról, hogy kémiaiak. Ez a megkülönböztetés mesterséges s semmiképen sem vihető szigorúan keresztül, egyelőre elégedjünk meg azzal, hogy azt mondjuk: a fizikai jelenségeknél a testek egyik-másik tulajdonsága megváltozik, a többi minden egyéb sajátsága azonban változatlan marad; kémiai változásnál az abban részt vevő testek összes sajátságai átalakulnak, így ha egy toll az asztalról leesik, az fizikai folyamat; a tollnak csak a föld középpontjához való helyzete változott meg, összes többi sajátságai változatlanul maradtak. Ha azonban egy bombát ejtünk le, akkor a fizikai folyamatot kémiaiak is kísérik: a dinamitból egészen más sajátsággal bíró gázalakú testek keletkeztek. A jelenségek ilyen kétféleségének alapját könnyen felismerjük, ha azokat a molekula-elmélet szempontjából vizsgáljuk meg. Ez az elmélet abból a feltevésből indul ki, hogy a testek nem egyenletesen töltik ki a teret, hanem számtalan igen kicsiny részecskéből, a molekulákból állanak. Ezek a részecskék oly kicsinyek, hogy semmiféle eljárással láthatóvá nem tehetők, de ha így közvetlenül nem észlelhetők is, létezésükre annyi sokféle jelenség mutat, hogy ma általánosan reálisanlétezőknek tekintetnek. A különböző testek molekuláinak számát, nagyságát, súlyát kiszámították; a molekulák közötti vonzó és taszító erőket, a molekulák mozgását, azok sebességét a fizika és a kémia meg tudta határozni. Az anyag szerkezetéről ennyi a mi céljainkra elég és most térjünk vissza a fizika és kémia megkülönböztetésére. A molekula-elmélet alapján egyszerűen azt mond-