Geréb Gyula: A Szepesi Felföld német nyelvjárása - Magyarországi német nyelvjárások 3. (Budapest, 1906)
Bevezetés
Poprád városától keletre Késmárk városáig terjed.*) Ide tartoznak egyrészt a következő ú. n. városok: Poprád, Felka, Sztrázsa (németül Michelsdorf). Szepes-Szombat (Georgenberg), Matheócz Wendungen. Bistritz 1900. —- Friedrich Kluge: Etymologisches Wörterbuch der deutschen Sprache Strassburg 18996. — Dr. Matthias Lexer: Mittelhochdeutsches Handwörterbuch. Leipzig 1869—78. — Viktor Lumtzer: Die Leibitzer Mundart. (Megj. PBB. XIX. 274. s kk. 1. és XXI. 499. s kk. 1.) — Dr. Viktor Lumtzer und Dr. Johann Melich: Deutsche Ortsnamen und Lehnwörter des ungarischen Sprachschatzes. Innsbruck 1900. — Melich János: Melyih• nyelvjárásból valók a magyar nyelv régi jövevényszavai/ Budapest 1900. — Melich Jáuos: Adatok a szlávság magyar elemeihez. (Ny. K. XXV. 288—303.)— Melich János: Az erdélyi szászság magyar jövevényei. (Ny. K. XXV. 469—472.) — B. Michel: Die Mundart von Seifhennersdorf. (Megj. PBB. XV. 1. s kk. 1.) — Miklosich Ferencz: A magyar nyelvbeli szláv szók. (Ny. XI. 114—121., 359—366., 411—417., 456—459., 511—515., 563 568.) — Müller József: A franzfeldi német nyelvjárás. (Phil. Közi. XXV. 728-—740., 809—822.) — MTsz. — Szinnyei József: Magyar tájszólár. Budapest 1893. — Ny. Sz. = Szarvas Gábor és Simonyi Zsigmond: Magyar nyelvtörténeti szótár. Budapest 1890—93. — O. Pautscli: Grammatik der Mundart von Kieslingswalde. (Beiheft zu den Mitteilungen der Schlesischen Gesellschaft für Volkskunde.) Breslau 1901. — Dr. Friedrich Pfaff: Deutsche Ortsnamen. Berlin 1896. — H. Rückert: Entwurf einer systematischen Darstellung der schlesischen Mundart im Mittelalter. (Kiadta P. Pietsch Paderborn 1878.) — Dr. A. Scheiner: Zur Frage nach der Herkunft der Zipser Sachsen. (Korrespondenzblatt des Vereines für siebenbürgische Landeskunde XIX. évf. 113—117. 1.) — K. Schiller und A. Lübben : Mittelniederdeutsches Wörterbuch. Bremen 1876. — J. Andreas Schmeller: Bayrisches Wörterbuch. 1872—77. — Schmidt Henrik: A verbászi német nyelvjárás. (Phil. Közi. XXIII. 806—828.) — K. J. Schröer: Beitrag zu einem Wörterbuch der deutschen Mundarten des ungarischen Berglandes. (Wiener Sitzungsberichte XXV. 219—272; XXVII. 174—218.); és Nachtrag zu einem Wörterbuch (u. o. XXXI. 257—292.). — K. J. Schröer: Versuch einer Darstellung der deutschen Mundarten des ungarischen Berglandes (u. o. XLIV. 253—436.). K. J. Schröer: Die Laute der deutschen MundaHen des ungarischen Berglandes (u. o. XLV. 181—258.). — Eduard Sievers: Grundzüge der Phonetik5. Leipzig 1901. — G. Waniek: Zum Vokalismus der schlesischen Mundart. (Gymn. értesítő.) Bielitz 1880. — Dr. Karl Weinhold: Über deutsche Dialektforschung. Die Laut- und Wortbildung und die Formen der schlesischen Mundart. Wien 1853. — Dr. Wislocki Henrik: Magyar eredetű szók az erdélyi szászok nyelvében (Phil. K. X. k. 364. s k. 1.). — J. Wolff: Die deutschen Dorfnamen in Siebenbürgen. Hermannstadt 1881. *) Késmárktól keletre Podolinig (németül Pudlein) a Poprád folyó mindkét partján terjed az ú. n. Szepesi Alföld (németül Zipser Niederland).