XVI. századbeli magyar költők művei 6. kötet 1560-1566 - Régi magyar költők tára 7. (Budapest, 1912)

Jegyzetek

JEGYZETEK. 368 Istvánfi szerint annyira biztosra vette a győzelmet, hogy muto­gatta a selyemzsinórt, mellyel a két Balassa-sógort akarta mint foglyot megkötözni. Neje, t. i. Balassa Zsófia, Imre leánya, Balassa Menyhárt nőtestvére volt. 1565-ben Svendi Lázár és Balassa Meny­hárt hadai ellen védelmezte Tokajt s midőn szóval és jó példával tüzelte katonáit, egy golyó homlokán találta, Sepsi Laczkó Máté szerint egy corrivalisa puskájából s ott halt hősi halált. Ez februárban (valószínűen 10-én) történt s holttestét Szent Jóbra szállították az ezután csakhamar feladott várból. Istvánfi azt is emlékezetben hagyta, hogy Balassa az urok holttestével elvonuló őrséggel a koporsót kinyittatta s abban a tetem feje alatt két drága orosz prémbőrt talált s azt ki akarta onnan venni, de Svendi azt mondotta : az a halott meggyalázása lenne és nem engedte. (Ist­vánfi XXII. k.) Németi haláláról a Csereyné-kodex is megemlé­kezik : «1565. esztendőben — így szól a bejegyzés — 4 die februarii nagy haddal Maximilian, az német fejedelem megszállá Tokajnak várát, melly hadban voltának főnépek : Magyarok tudniillik] Bátory András, Mágoczy Gáspár, Szay Ferenc, az Prini Gabriel Patakról; Németek: Svendi Lázár, király képe és Bayminger Jakab kapitan. Tokaj várát nyolcad napra megvevék, mind az két félből nagy sok vérhullással, sok magyar, német, veszedel­mével. Melly megvétel előtt lén veszedelme az Nagyságos vitézlő Némethi Ferencnek, sok jó szolgaival egyetemben, homlokban lőtték az urat.» (V. ö. Miké: Érd. tört. ad. III. k. 19. 1. Verancsics műnk. II. köt. 109. 1. Budai F. Poly. lex. II. k. Nagyv. 1805. 743—5. 1.) Hogy Németi Ferenc a reformációhoz csatlakozott s a protestánsok pártfogója volt, abból is megtetszik, hogy János Zsigmond megbízásából közbenjárt Szegedi Kis István kiszabadí­tása érdekében, akit 1561-ben Dsáfer kaposvári vajda fogságba hurcolt, Mahmed pécsi majd szolnoki bégnek adott át, aki embertelen bánásmóddal akart érette minél több váltságdíjat kicsikarni. Talán ez az alkalom hozta össze Németit Meliusszal, aki szintén mindent elkövetett, hogy Szegedit kiszabadítsa s két pap- társával együtt Szolnokon fel is kereste a béget, de fáradozása nem járt sikerrel. Hogy Németinek Meliusszal való ismeretsége később mind szorosabbá vált, az is mutatja, hogy Melius 1562-ben neki ajánlotta Catekismus-kt, s még ugyanabban az évben feleségének A kisértet és a bűnös ember párbeszédé-t. Ezt az ajánlást így irta alá : «Melius Péter a te Nagyságod szegén káplánja» (Szabó: R. M. К. I. k. 49., 50. sz.). Szegedi Gergely a XXXI. zsoltár fordítását 1563-ban

Next

/
Oldalképek
Tartalomjegyzék