Pauler Gyula : A magyar nemzet története az Árpádházi királyok alatt 2. kötet - A MTA Könyvkiadó Vállalata UF 14. (Budapest,1893)
Jegyzetek
JEGYZETEK. 639 mekkori társa (CD. IV/2. 21.), később szintén nádor és bán, a zalamegyei Türje nemzetségből származott. Egy negyedik Dénes is szerepel e korban (1234-ben) mint erdélyi vajda, «cam magno nasu» jelzettel CD. VII. 4., 82. Előbb nevezett Dénes Tomaj nemzetségéről 1. Nagy Imre, a Tomaj nemzetségbeli losonczi család őseiről Turul I. 96. A Dyonisius filius Dyonisii tárnokmesternek — ki e méltóságot 1216-tól 1228-ig szakadatlanul viselte, — a HO. VI. 20. szerint tett adománylevél a losonczi Bánffyak levéltárában van, s az adományozott Széplak és Gyeke jószág pedig még ma is a család birtoka. 62 László nemzetségét csak nagy kerülő úton állapíthatjuk meg, s ezt is hogy tehetjük, Pór Antal érdeme, ki a Turul VII. 127., az Ottó király idejebeli László vajda nemzetségét keresvén, azt Kánnak állította, s véleményét u. o. X. 124.1. a HO. Vili. 117. alapján igen helyesen támogatta. Igen, de e László vajda fiai oly birtokot bírnak 1315-ben (CD. VIII/1. 564.), melyet V. István, mint ifjabb király 1263. «Gyula filius Ladislai banus-nak adott (CD. IV/3. 159.). E Ladislaus banus pedig épen a mi Lászlónk, s az almási monostor patronusa (Th. I. 161.), a melynek vidékén győzték le Gyelót a névtelen jegyző szerint c. 26., 27. (Fl. II. 24.); ennek fia Miklós, ki Kun László idejében, mint alább látni fogjuk, mint választott érsek szerepelt (Kn. II. 94.). A genealógia egyéb adatai, melyek a XIII. század végén éltektől, László vajda rokonaitól ehhez a Lászlóhoz visszafelé vezetnek HO. IV. 56., melyet helyesen magyaráz Puky, Turul IX. 44., CD. IV/3. 407., W. VIII. 196. Az ő nemzetségéről szól a Kb. e. 15. (Fl. II. 126.): «Tercius vero capitaneus Gyula fait, unde Gyula, filius Ladislai derivatur*. Demeter főasztalnokmester Csák voltát igazolja összeköttetése más kétségtelen Csákokkal, Kn. I. 434., HO. VIII. 19., W. I. 187. A pápa de genere Cata-nak nevezi ugyan (W. I. 288.), de ez is, úgy látszik, nem más, mint a Csák név rossz leírása — Caca ? — vagy corruptiója. Barcz fia Miklós és a Szák (Zák) nemzetségről HO. IV. 46., W. VIII. 52., W. III. 26., HO. VI. 138. A főpohárnoki cseréről CD. III/1. 205. Laurencius filius Ochuz, W. XI. 163. II. Endre kisérői közt Tétény Marcellust is említi HO VIII. 21. A vodiczai grófok részvételéről (CD. Ill/1. 295.) csak hamis okmány tanúskodik, melyről bővebben e munka II. függelékében van szó. Szintúgy otromba hamisítás a melletkei Barna-család nemeslevele, W. I. 217.