Gyalókay Jenő: Az első orosz megszállás és Erdély felszabaditása 1849. januárius 31 - március 28. (1931)
Előszó
határvonalat a nyilvánosságnak szánt, alapjukban véve semmitmondó „Hofer- jelentések“ és a kormánynak szánt hivatalos tudósítások közé, összekeverték őket, anélkül, hogy a katonai szempontból valóban fontos mozzanatokat felismerték és kellően méltányolták volna. Sok ilyen jelentés csak az általános frázisok körében mozog s alig van benne a hadtörténet kutatóját valóban érdeklő részlet. Bem nem tulajdonított valami nagy fontosságot ezeknek a tudósításoknak, amelyek az ő aláírásával jelentek ugyan meg, de bizonyára nem az ő fogalmazása alapján. A történetíró elé azonban az gördíti a legnagyobb akadályt, hogy javarészben hiányzik az erdélyi fővezérségnek a kormánnyal s az Erdélyben székelt hat kerületi parancsnokságnak a fővezérséggel való hivatalos levelezése, amelyben temérdek érdekes és fontos, ma már pótolhatatlan adatnak kellett szükségképen lennie. Annyit tudunk, hogy Bem irattárát az 1849 augusztus 18-án történt fegyverletétel alkalmával, az oroszok foglalták le; lehet, hogy náluk is maradt, de az is lehet, hogy szétkallódott. De még csak nem is sejtjük, miként tűntek el nyomtalanul, vagy semmisültek meg örökre, a kerületi parancsnokságok irattárai. Ramming, aki mindjárt a szabadságharc lezajlása után átvizsgálta az egész magyar hivatalos anyagot is, sajnálkozva állapította meg, hogy abból bizony nagyon kevés esik az annyira érdekes erdélyi hadjáratra. Arra számítottunk, hogy a bécsi Hadilevéltárnak részben már az ötvenes évek folyamán összegyűlt iratanyagai is hozzáférhetővé válván, abból fogjuk az eddig hiányzott részleteket pótolhatni. Azonban ez a reményünk is megcsalt. Der Feldzug in Ungarn und Siebenbürgen im Sommer des. Jahres 1849: 25. és 479. 1. 2 Ramming ezt már nem dolgozta fel.