Gyalókay Jenő: Az első orosz megszállás és Erdély felszabaditása 1849. januárius 31 - március 28. (1931)

Előszó

határvonalat a nyilvánosságnak szánt, alap­jukban véve semmitmondó „Hofer- jelentések“ és a kormánynak szánt hivatalos tudósítások közé, összekeverték őket, anélkül, hogy a katonai szempontból valóban fontos mozzanatokat felismerték és kellően méltányolták volna. Sok ilyen jelentés csak az általános frázisok kö­rében mozog s alig van benne a hadtörténet kutatóját valóban érdeklő részlet. Bem nem tulajdonított valami nagy fontosságot ezeknek a tudósításoknak, amelyek az ő aláírásával je­lentek ugyan meg, de bizonyára nem az ő fogalmazása alapján. A történetíró elé azonban az gördíti a legnagyobb akadályt, hogy javarészben hiányzik az erdélyi fő­­vezérségnek a kormánnyal s az Erdélyben székelt hat kerületi parancsnokságnak a fővezérséggel való hiva­talos levelezése, amelyben temérdek érdekes és fontos, ma már pótolhatatlan adatnak kellett szükségképen lennie. Annyit tudunk, hogy Bem irattárát az 1849 augusz­tus 18-án történt fegyverletétel alkalmával, az oroszok foglalták le; lehet, hogy náluk is maradt, de az is lehet, hogy szétkallódott. De még csak nem is sejtjük, mi­ként tűntek el nyomtalanul, vagy semmisültek meg örökre, a kerületi parancsnokságok irattárai. Ram­ming, aki mindjárt a szabadságharc lezajlása után át­vizsgálta az egész magyar hivatalos anyagot is, sajnál­kozva állapította meg, hogy abból bizony nagyon ke­vés esik az annyira érdekes erdélyi hadjáratra.­ Arra számítottunk, hogy a bécsi Hadilevéltárnak részben már az ötvenes évek folyamán összegyűlt irat­anyagai­­ is hozzáférhetővé válván, abból fogjuk az ed­dig hiányzott részleteket pótolhatni. Azonban ez a re­ményünk is megcsalt.­ ­ Der Feldzug in Ungarn und Siebenbürgen im Sommer des. Jahres 1849: 25. és 479. 1. 2 Ramming ezt már nem dolgozta fel.

Next