Henszlmann Imre: Pécsnek régiségei III. rész: Első és második függelék a pécsi székes-egyház magán-iratához és a pécsi ó-keresztény sír-kamra; A bécsi 1873. évi világ-tárlatnak magyarországi kedvelőinek régészeti osztálya (1873-1875/6)
A bécsi 1873. évi világ-tárlatnak magyarországi kedvelőinek régészeti osztály - IV. Ó- és újabb középkor
1920- ÉS ÚJABB KÖZÉPKOR. A sárfalvai monstranczia aranyozott ezüstből készült. Lábán: »O mater dei memento mei«. Az erre következő hat osztályban: sz. Ferencz a stigmákkal, a sienai Katalin menyegzője, István kövekkel, Miklós almákkal, a nagy Kristóf és alexandriai Katalin. A monstranczia teste vagy háza igen csinosan és ízletesen hajlított lombozat-tekercsen emelkedik; e lombozat legkitűnőbb részét másolatban adja fametszetünk. A test közepén, a lunulának (félhold, melybe a szentelt ostyát teszik) szánt millye oldalán jobbra sz. Klára a feszülettel, mellette kisebb alakban Magdolna; balra sz. Orsolya a nyíllal, mellette kisebb alakban keresztelő sz. János. A millye fölött hajlított halakból álló rakvány; ennek alsó emeletén Mária a gyermekkel, előtte kisebb alakban magyarországi sz. Erzsébet; felső emeletén a győzedelmes Krisztus, előtte kis angyal. Az egészen áttörött sisak alacsony . E monstrancziát a maga nemének remekművei közé kell számítanunk. Az alakok nem tökéletesek ugyan, hanem a lombozat és virágok a legjobbak közé sorozandók, mit a csúcsíves aranymívesség valaha teremtett. Egész magassága 0,940 m., legnagyobb szélessége 0,260 m. (H. 1. 1. szepr. 2., 3., 4. osztály 4. szám.) Még nagyobb a sárfalvinál a pozsonyi monstranczia ; építészeti szerkezete tisztább ugyan, a hálók mindenütt még egyenesen szállnak fel, de ritkább abban a plastikailag kidolgozott emberi alak és a növénydísz s így csakis architectonikusnak mondhatni, és érczanyagának kevésbé megfelelőnek. Monstrancziánk lába nyolcz osztályú, minden mezején egy Krisztus életéből vett esemény jelenik meg egyszerűen bevésve ú. m. Mária a gyermekkel, az utolsó vacsora, Krisztus elfogatása, három hárfázó angyal, Krisztus Pilátus előtt, meggyaláztatása, a keresztet hordva, levétel a keresztfáról, végre az üdvözítő feltámadása. A gomb fölött mintegy csúcsíves kápolnácska, e fölött, a fő emeleten a kerek kristály-millyen abban az ostya tartására való lunyla; jobbra, balra áttörött hala, dús szárnyakban az angyali üdvözlet egy-egy apostollal, igen kis mérvű alakokkal. A szintén egészen áttörött tetőben a szenvedő Krisztus. Egész magassága 1,080 m., legnagyobb szélessége 0,380 m. A lábnak belsejében az 1517-dik, mint készítési év van bevésve, de mesterének neve és születési helye ismeretlen. (H. 1. i. szepr. 2., 3., 4. oszt. 33. sz.) — Cislajthania igen gazdag lévén régi monstrancziákban, osztályában is sok volt kiállítva, mik közt a morvaországi sedletzi első helyen áll; kisebb ugyan a pozsonyi nád, hanem arányaiban és sokkal karcsúbb szerkezetében még ízletesebb; egész *) 206. 205. *) A monstrancziák az úr napja ünnepélyének behozatalával szoros viszonyban állanak. Amaz 1311-ben a vienni conciliumban alapíttatott. Az első monstrancziák üveg- vagy kristálymillyéből állottak, e fölött kereszt, az alatt alacsony láb volt, csakis a XIV-dik század második felében keletkeztek a pompás monstrancziák, s most leginkább a magasba terjeszkedtek, míg a renaissance korában inkább szélesbedtek és az ostyát sugárzó nap vette körül az irás ezen szavai szerint: »in sole posuit tabernaculum suum« (1. Mitth. d. k. k. C. C. I. 1856. évf. 206. 1., hol a pozsonyi monstranczia van leírva.)