Fröhlich Izidor: Az electro-dynamometer általános elmélete (1888)
Bevezetés - 1. Az electrodynamikus és az electromagnetikus inductió törvényei, mint a tapasztalat szigorú kifejezése
BEVEZETÉS* 1. Az electrodynamikus és az electromagnetikus inductió törvényei, mint a tapasztalat szigorú kifejezése, I. §. Az electromagnetikus és az electrodynamikus inductió tapasztalati tételei. Azon jelenségekre vonatkozólag, amelyeknél általánosságban véve változó intensitású galvani áramok és változó mágnesezésű mágnesek egymásra hatnak és melyeknél ez a hatás az áramot vivő vezeték mozgásának és alakjának változtatásában, továbbá maguknak az áramok intensitásának és a mágnesek helyzetének és mágnesezésének változtatásában nyilvánul, a tapasztalat változatlan törvények fennállását mutatta ki. J. C. Maxwell, C. Neumann és J. Stefan** szerint a nevezett empirikus törvények a következőkö tét adják. Az elméleti eredmények igazolására szolgáló netáni kísérleti összehasonlítások és mérések kívánatosak ugyan, de a díj tisztán elméleti pályamunkáknak is oda ítélhető.» Határnap 1886 deczember 31. A M. T. Akadémia 1887. évi nagygyűlésén szerző : «Az electrodynamometer általános elmélete» czímű munkájának ítélte oda a díjat. Jelen Értekezés tartalmazza a pályanyertes dolgozat általános részének átdolgozását és a követett elméleti eljárások egyikének alkalmazását néhány egyszerű electromagnetikus és electrodynamikus mérési módszerre. Ellenben, terjedelmüknél fogva, a dolgozat negyedik és ötödik része el lett hagyva ; az előbbi azon eset részletes feldolgozását tartalmazta, midőn a külső electromotollus erők állandók, az utóbbi, midőn ezen erők az időnek periodikus függvényei ; mindkét esetben az elmélet a második közelítést bezáró pontossággal lett kifejtve és a szö vegben tárgyalt kétféle eljárása az integratiónak alkalmazva. ** J. C. Maxwell: A treatise on electricity and magnetism. II. k. 195—210. 1. Oxford, 1873. C. Neumann : Electrodynamische Untersuchungen mit besonderer Ilücksicht auf das Princip der Energie. Berichte über die Verhandlungen der K. sächsischen Gesellschaft der Wissenschaften zu Leipzig. Mathematisch-physikalische Classe. XXIII. k. 386—449. 1. Leipzig, 1871. J. Stefan : Ueber die Gesetze der electrodynamischen Induction. Sitzungsberichte d. math, naturw. Klasse der k. Akademie der Wissenschaften. Zweite Abtheilung. LXIV. k. 193—224. 1. Wien, 1871. Stefan tárgyalásának szigo rúsága ellen felszólalások történtek. (V. e.: Biecke, Fortschritte der Physik im Jahre 1872. 602—3. 1.; továbbá Umon, Wiedemann’s Annalen d. Ph. u. Ch. 13, 185—7. 1., 1881).1* A M. T. Akadémia 1884. évi nagygyűlésén a következő pályakézdést tűzte ki: «Az elektrodynamometer mechanikája mindeddig nincsen szigorúan megállapítva, minek oka az, hogy a lineár vezetőkben indukált elektromos áramoknak simultán differentiál-egyenletei eddigele csak néhány egyszerű esetben nyertek megoldást. Kívántatik ezen egyenletek oly általánosabb alakjainak integrátiója, melyek a dynamometer szigorú elméje