Bessenyei György: Agis tragédiája - Régi magyar könyvtár 13. (Budapest, 1899)
Bevezetés. Irta Lázár Béla
BEVEZETÉS. Bessenyei e tragédiájának irodalmunk történetében értékénél jóval nagyobb történeti érdeke, mert mindaz a nagy, elhatározó mozgalom, mely Bessenyeitől indult ki, Agisával kezdődik, 1772-ben. Ez megmagyarázza, hogy új kiadásban adjuk közzé, annál is inkább, mert nem fogadhatjuk el Bayer Józsefnek azon véleményét, hogy eredetének kérdését a fölmerült polémia teljesen tisztázta. (A magyar drámaíród, tört. I. 100.) E polémia Agis a világirodalomban czímű tanulmányom nyomán keletkezett (Phdolog. Közlöny, 1890), de véglegesen tisztázottnak sem Binder Jenő, sem Rózsa Géza fejtegetései alapján nem mondható. Amikor 1894-ben a VII. ker. gymnasium értesítőjében kiadtam a Philolog. Közlönyben megkezdett tanulmányomat egész terjedelmében, felölelve az összes Agis-drámákat, Heinrich Gusztáv a Phil. Közlönyben írt bírálatában össze akarta egyeztetni a kétféle véleményt, de a kérdést ez sem tisztázza. Mert tegyük fel, hogy Bessenyei ismerte Plutarchust is, Gottschedet is, — minthogy azonban Gottsched hatása olyan csekély, szinte jelentéktelen, s ami annak látszik, egytől egyig közös forrásukra, Plutarchusra vezethető vissza, mondhatjuk-e Binder Jenővel és Bayer Józseffel olyan határozottsággal, hogy Bessenyei Atila, egyszerű Gottsched-utánzás, hogy «kétségkívül 1*