Lenhossék József: A Szeged-öthalmi ásatásokról, különösen az ott felfedezett ős-magyar, ó-római és kelta sírokban talált csontvázakról

azon számos szaktudósnak, kikkel már évek óta élénk tudományos levelezésben állni szerencsés vagyok, nézeteit és útmutatásait lehetőleg figyelembe venni töre­kedtem. Ezek közül bátorkodom névleg Davis József Bernát és Broca Pálon kivül Kollmann Gyula, Schaaffhausen Annin, Lucáé Keresztély tanár urakat, dr. Fraen­­kel Móricz Ottmár Ágost urat, a dessaui országos tébolyda igazgatóját, és Luschan Bódog lovag urat fölemlíteni. Mint minden eddig megjelent tudományos munkámban, úgy most is elvemhez híven igyekeztem másokat is lehetőleg méltányolni. Ezért bátorkod­tam valamely szerzőnek első fölemlítésénél egyúttal annak teljes nevét kiírni, mi azonban, miután némely szerző neve nincsen teljesen kitéve, nem vala min­dig lehetséges; szükségesnek tartom továbbá, ha egy és ugyanazon munka már több kiadást ért, mindig pontosan megjelölni, hogy az általam használt hányadik volt. Hogy némelyek mily könnyedén bánnak az idézettekkel, melyek vagy teljesen hamisak, vagy a felületesség bélyegét viselik és rendesen mások után való utánidézetek, az minden tudós előtt ismeretes, ki ugyanazon nézetet vallja, melyet én, hogy az »alaposságnak« elodázh­atlan követelménye a teljes és helye­sen jelzett irodalom. Hogy képes voltam az idevágó irodalmat, mint az e könyvben látható, ily módon felhozni, azt Szilágyi Sándor a budapesti m. k. egyetemi könyvtár, Birk Ernő lovag, a cs. k. bécsi udvari könyvtár, dr. Leithe Frigyes a bécsi cs. k. egyetemi könyvtár, Krehli Ehrenfeld Rudolf lovag, a lipcsei egyetemi könyvtár, Halm Károly lovag, a müncheni k. udvari és állami könyvtár igazgatója szives jóságának köszönhetem, mely tisztelt urak kértemre a legritkább munkákat használat végett szívesek voltak nekem megküldeni. Nem kevéssé járult az irodalom teljességéhez az, hogy a következő urak már igen ritkává lett, becses munkáikkal és értekezéseikkel megtiszteltek, mint Davis J. B. és Broca P. kivül, Virchow Rudolf berlini, Sch­aaffhausen Annin bonni, Kollmann Gyida baseli, Gruber Wenzel szt.-p­éter­vári, Retzius Gusz­táv és Dilben Gusztáv stockholmi, Cav. Luigi Calori bolognai, Cav. Caesare Lombroso turini, Topinard Pál párisi, Huxley Henrik Tamás londoni egyetemi tanárok, továbbá Fraenkl Móricz Ottomár Ágost a dessaui országos tébolyda igaz­gatója és Lusch­an Félix lovag a bécsi anthropológiai társulat múzeum őre. Hálásan kell végre elismernem, hogy e könyv tökélesbítéséhez a követ­kező urak jelentékenyen hozzájárultak: dr. Lengyel Béla az elemző vegytan tanára a budapesti kir. egyetemen, ki szives volt az eltorzított koponyák szervi alkatrészeinek meghatározását végezni; Győry Vilmos, a budapesti evangélikusok lelkésze és magyar szónoka, m. tud. akadémiai tag, ki oly szives volt, hogy svéd és holland nyelven irt értekezéseket számomra magyarra lefordított.

Next