Kenéz Béla: A statisztika elmélete - Tudományos zsebkönyvtár 145-146. (1903)
B) A statisztika módszere
kedését is kifejezésre juttatják, azaz valamely földterület szolgál-e alapjául a síkbeli vagy térbeli ábrázolásnak vagy sem, kartogrammoknak vagy diagrammoknak nevezzük. a) Diagrammok (sztereogrammok, vonal-, síkdiagrammok, statisztikai görbék). Vannak vonal-, sík- és test- (tömör) diagrammok vagy sztereogrammok. Némelyek pontdiagrammokat is különböztetnek meg, ezek alkalmazhatósága azonban nagyon problematikus, mert a grafikus ábrának mennyiségeket is kell feltüntetni, a pont pedig mennyiség ábrázolására nem alkalmas. A testdiagrammok háromméretűek lévén, összetettebb jelenségek megvilágítására nagyon jól használhatók, de az a hátrányuk van, hogy nyomtatványokban, irodalmi munkákban csak vetületeik tehetők közzé, a vetületek pedig nem adnak oly tiszta áttekintést, mint az alaptest, sőt épen a bonyolultabb jelenségeket feltüntető testek vetületi ábrázolása vezet legcsekélyebb eredményre; kiállításokban azonban, ahol a maguk természetes mivoltában láthatók, jó szolgálatot tesznek. A számokban kifejezett sokaság érthetővé és áttekinthetővé tételében legnagyobb szerepük van a vonaldiagrammoknak és síkdiagrammoknak. A vonaldiagrammok az ábrázolandó sokaságot a vonal hosszúságával, minőségét — amennyiben szükséges — a vonal színével, különböző pontozásával stb. jelölik meg. A több sokaságot ábrázoló vonalak feküdhetnek a síkban egymás mellett egészen rendszertelenül, de — ami méreteik egymáshoz való viszonyítását nagyon megkönnyíti — legtöbbször közös alapvonalon, mégpedig leggyakrabban egyenes vonalon, ritkábban (leginkább periodikusan visszatérő jelenségek ábrázolásánál) körvonalon nyugosznak. Az egyenes alapvonalra támaszkodó vonalak az egyenesre merőlegesen állanak, a köralapvonalú diagrammok egyenesei pedig a sugár irányában haladnak, mint annak részei vagy meghosszabbításai. Vannak aztán olyan vonaldiagrammok is, amelyek egy közös pontból, mint középpontból indulnak ki. Az egyenes alap-