Hegedűs István: Általános földrajz - Tudományos zsebkönyvtár 58. (1900)
B. A fizikai földrajz elemei
. A szárazföld. A szárazföld két irányban tagozódik : vízszintes és függőleges irányban. Az első a szárazföld határvonalaiban, vagy amennyiben víz határolja a szárazföldet, a partfejlődésben mutatkozik. Valamely szárazföld vízszintes tagoltsága annál kedvezőbb, minél több félszigete és szigete, tehát tagja van a törzsnek, s minél több öböl nyúlik be a törzsbe, mert az ilyen törzs belsejébe annál könnyebben be lehet jutni. Legkedvezőbb a vízszintes tagoltsága Európának, mert a törzs csak kétszeresét képezi a tagok területének ; legrosszabb Afrikáé, melynek törzse 47-szer akkora területű mint a tagok. Az olyan nagyobb szárazföldet, melyet három oldalról határol víz, félszigetnek, a kisebbet és keskenyebbet, földnyelvnek hívjuk. — A tengerbe szögellő hegyes földrész : fok. — A víztől minden oldalról körülfogott szárazföldi sziget, mely vagy a szárazföldtől szakadt el (parti sziget), vagy a nyílt tengerben vulkáni erő szülötte, vagy a korallok alkotása. Vannak olyan szigetek is, melyek egy elsülyedt földrész utolsó maradványaiként tekinthetők. (Szunda-szigetek). Ha a szigetek valahol tömegesen fordulnak elő, akkor szigetcsoportot alkotnak. Ahol a szárazföld a vízzel érintkezik, ott származik a part. Ez lehet alacsony, magas vagy szirtes. A magas partokon rendesen jó kikötőhelyek kínálkoznak. A függőleges tagoltság a szárazföld egyes részeinek a tenger színe fölé emelkedésében nyilvánul. Ha a kiemelkedést a tenger színétől számítjuk, melyet állandónak és mindenütt egyformának veszünk, akkor ezt absolut magasságnak, ha pedig az emelkedést a környezettől számítjuk, akkor relatív magasságnak mondjuk. A szárazföld felülete nem egyenletes, hanem azon síkságok kisebb-nagyobb emelkedésekkel váltakoznak. Ha a síkság absolut magassága nem haladja meg a 200 m.-t, akkor alföld, ellenkező esetben fenföld. Ha a fenföldet hegyek ágazzák be, akkor azt felföldnek mondjuk. A felföldek rendesen fokozatosan ereszkednek le az alföldekre. Az emelkedéseket 100 m.-ig halmoknak, 200 m.-ig domboknak, ezen felül hegyeknek nevezzük. A hegyek lehetnek alacsonyak (600 m.-ig), középhegyek (2000 m.-ig) és magas hegyek (2000 m.-en felül).