Kun Béla: Bevezetés a jog és államtudományokba - Tudományos zsebkönyvtár 102. (1902)
A társadalom
a természeti erőkkel, az állatokkal és embertársaival szemben is védekezni, egy szóval szükségleteit jobban ki tudja elégíteni az, aki többek segítségére támaszkodhatik, mint az, aki érdekei előmozdításán csak egymagában vagy néhányad magával fárad. Annak folytán nem elégesznek meg a társas együttélésnek azon szűk körével, melyre őket már a természeti szükség ráutalja (anya és gyermek közti viszony stb.), hanem igyekeznek maguknak minél több segítő társat keresni. Az emberek együttélésének természetes következménye az emberi nem folytonos fejlődése, tökéletesedése. Több ember többet tapasztal; tapasztalataikat köztik egymással s így tudásuk folyvást szélesbedik; az utódok felhasználják az elődök által elért eredményeket és tovább fejlesztik. De viszont mennél fejlettebb, mennél tökéletesebb az ember, annál nagyobb számú (testi és szellemi) szükségletekről van tudomása, amelyeknek kielégítésére törekszik. Ezeket megint csak úgy elégítheti ki, ha mennél több ember közreműködését igénybe veszi. Hogy csak egy nagyon közönséges példát említsünk: a mai ember, még ha valamely téren tevékeny nem kíván is lenni, akkor is kénytelen igénybe venni pl. a cipész, szabó, kalapos stb. közreműködését. Ily módon tehát, míg egyrészről a társas együttélés az emberek fejlődésének alapja, addig másrészt a fejlődés a társas együttélés szükségességét növeli. Sőt épen annak felismerése folytán, hogy a társas együttélés a szükségletek teljesebb kielégítését vonja maga után, az emberek társas létre törekesznek még akkor is, ha ennek közvetlen célszerűségét be nem látják, mert úgy vannak meggyőződve, hogy az a társaság, melynek szükségességét most még nem ismerik, kétségkívül elő fogja mozdítani — bár esetleg később bekövetkezőleg — előhaladásukat. Az emberek eme társas együttélését, társadalomnak nevezzük. Minthogy azonban az embernek nem csupán egy, hanem igenis számos, és hovatovább fejlődik, mind számosabb olyan életérdeke van, melynek kielégítésére törekszik s evégből embertársai közreműködését igénybe veszi: ehhez képest társadalom is nem egy jön létre, hanem igen sok. De valamint egy emberben számtalan életszükséglet vár kielégítésre s annak folytán egy