Hörk József: Magyar protestáns egyházjog - Tudományos zsebkönyvtár 119-120. (1903)

I. Bevezetés. (Fogalom.)

. Mert, ha a róm. kathol. felfogás szerint az egyház határozza meg: a hitet, a szentségek fogalmát és számát, az üdvösség útját és módját, az egyházias élet mikéntjét és az erkölcsiség lényegét stb. stb.; a protestáns felfogás szerint pedig ezek tekintetében egyedül a szent írásnak van szabályozó tekin­télye s maga az összes keresztyén egyház által fel­állított tantételeknek is — csak annyiban és azért van tekintélyük, („quia et quatenus cum scriptura sacra conveniunt. . /‘) mivel és a mennyiben a szent írással egyeznek, a különbségnek, az eltérésnek, okvetetlenül be kellett állania, fel kellett tűnnie, mert az emberi sohasem lehet isteni,­­ és az isteni sohasem válhatik gyarló emberivé. Krisztus ugyan e­z­é­r­t­­ tűzte ki nekünk az isteni tökéletességre való törekvést (Máté 5 vers 48) és az egyház igyek­szik is bennünket arra nevelni, de azért egy e­m­­ber sem mondhat többet, mint Pál apostol, a ki azt mondja: (Filippi 3. vers 12—13.) „Nem hogy immár elértem volna a czélt, avagy hogy immár tökéletes volnék, hanem igyekezem, hogyha elértem­­, melynek okáért is megfogattattam a Krisztus Jézustól. — Atyámfiai, nem á­rr­­­t­o­m, hogy én a czélt még elértem voln­a.“ — S­ime ez vezette azután Luthert az eszményi vagy láthatatlan és a polgári vagy látható egyház közötti különbség megtételére. — A láthat­lan egyház csak egy lehet, melynek tagjai az igazán hívők, bárhol legyenek is találhatók; a látható pedig több részegyházra oszlik, — melyek a magok, a szentírásból merített tanait hit­vallásokba, — symbolumokba — foglalják. Hogyan lehet immár a látható, vagy mint magát Luther kifejezte, a polgári egyházat meg­határozni, az egyház lényegét kifejezni? Az egyház általában a Krisztusban hívők egye­sülete. — Krisztus követőinek egysége. — E megha­tározás általános — elvi szempontból van adva. — A létező tényleges ker. egyházak szerint más a meghatározás. A róm. kath. egyház szerint ugyan­is: „Az egy­ház azon emberek összessége, kik ugyanazon ke­resztény hitvallás s ugyanazon szentségek közössége által, jogszerű főpásztoraik, s különösen a Krisztus földi helytartója, a római pápa kormánya alatt van.

Next