Fellner Frigyes: Csonka- Magyarország nemzeti vagyona (1929)
I. A nemzeti vagyon fogalma és az annak becslésénél alkalmazott módszerek
I. A NEMZETI VAGYON FOGALMA ÉS AZ ANNAK BECSLÉSÉNÉL ALKALMAZOTT MÓDSZEREK. A nemzeti vagyon egy bizonyos időben valamely államilag szervezett népnek rendelkezésére álló gazdasági javak összesége, a külfölddel szemben fennálló tőkekövetelések hozzáadásával és tartozások levonásával. A nemzeti vagyonhoz csak olyan javak tartoznak, amelyek forgalom tárgyai (pl. földbirtok, bányák, épületek, ingó dolgok, követelések a külfölddel szemben), vagy pedig, ha nem is képezik forgalom tárgyát, de termelő tevékenység és tőkebefektetés eredményei (pl. kőutak, szabályozott és hajózhatóvá tett vízi utak). Nem tartoznak tehát a nemzeti vagyon elemei közé — bármily fontosak is a nemzeti termelés szempontjából — a szabad javak, amelyek ellenszolgáltatás nélkül, bármilyen mennyiségben megszerezhetők, mert korlátlanul állnak rendelkezésre (aminő pl. a kedvező éghajlat, előnyös vízrajzi helyzet), továbbá a nép munkaereje, amely nem termelési tevékenység eredménye. A nemzeti vagyon több, mint az államhoz tartozó egyes fizikai személyek vagyonának összesége. Mert a nemzeti vagyon nemcsak az egyes természeti személyek vagyonát alkotó javakból áll, hanem a jogi személyeknek (társulatok, községek, törvényhatóságok, testületek, alapítványok, állam 1)