Hollós László: Magyarország Gasteromycetái - Gasteromycetes Hungariae (1903)
Előszó
ELŐSZÓ: «Kecskemét város törvényhatósági bizottsága 1895. évi január hónap 16-ik napján tartott közgyűlésében 9. kgy. szám alatt elhatározta, miként a város közönsége a millennium alkalmából és emlékére a város múltját és jelenét feltüntető monographiát ad ki.» Megbízás folytán ezen munkába írtam a «Kutak, geológiai viszonyok» s a «Növényzet» czímű részeket, mely utóbbi indított a jelen munka megírására is. Ugyanis Kecskemét vidékének növényeit már 1892 óta gyűjtöttem, hogy majdan a flórát iskolánk értesítőjében közölhessem. Hogy lehetőleg kerekded egészet nyújtsak, a vidék gombáit is megkezdtem gyűjteni, de mivel azokat akkor még meghatározni nem tudtam, Hazslinszky Frigyes eperjesi kollégiumi igazgatóhoz küldöttem. Az ő lelkes buzdításának köszönöm, hogy ezóta tisztán a gombák tanulmányozására fordítottam összes szabad időmet. A nagy magyar Alföld a pöffetegféléknek igazi hazája s a ki Alföldünkön gyűjt gombákat, ezekkel találkozik leggyakrabban s kell, hogy velök foglalkozzék legbehatóbban. Tartózkodásom helye, legközelebb eső gyűjtőterületem hozta magával, hogy kiválóan a Gasteromycetákat tanulmányozzam s így támadt 1897-ben az a tervem, hogy ezen gombacsoport hazai fajainak monographiáját megírom. Öt esztendőt szántam az anyag gyűjtésére, rajzok készítésére, az irodalom áttanulmányozására s a múzeumokban való összehasonlítására. A Magyar Tudományos Akadémia részéről közzétett pályázat szerint a Mathematikai és Természettudományi Bizottság az 1899-ik évben 1500 forintot olyan tudományos munkálatok előmozdítására kívánt fordítani, amelyek a botanica körébe vágnak. Ezen pályázat folytán ajánlkoztam 1902 január 1-ére Magyarország Gasteromycetáinak monographiáját elkészíteni s megbízatásom esetén 500 forint segélyt kértem. A bizottság 1899 április hó 17-én tartott ülésében ajánlkozásomat figyelembe véve, a segélyt engedélyezte. A magyarországi Gasteromyceták monographiájának megírására több más körülmény is buzdított. Nevezetesen olyan fajokat is találtam homokpusztáinkon, melyek az orosz pusztákról, vagy Algírból ismeretesek, a mezőkön és hegyvidékeken olyanokat, melyeket Észak-Amerikából írtak le. Aztán ezen csoport számos tagjának csodálatos, sokszor megkapó, bizarr formája felkeltötte figyelmemet: könnyű eltartásmódjuk, szinek csekély változandósága, mind megannyi ok, hogy mint kezdő örömest foglalkoztam velük. Ámde ezeket meghatározni épen nem könnyű, mert a külső jellegeknek értéke, kivált a Lycoperdonoknál igen csekély, vagy gyakran épen semmi s csak a microscop alatt dönthetjük el a fajt. Mivel pedig a régi, sőt sokszor az újabb auctoroknak képei mellől is hiányzik a microscopi rajz, más esetekben rosszak a rajzok, avagy a leírás gyenge, hiányos és illustratio nélkül való, az egymáshoz igen hasonló Lycoperdonokat meghatározni igen vesződséges. A régi auctorok által leírt vagy lerajzolt Gasteromyceták sok esetben megtévesztik s a csalódások örvényébe sodorják az embert, mert a régiek csakis a külső jellegekre támaszkodtak, pedig gyakori eset az, hogy külsőleg nagyon hasonló fajok egymástól lényegesen különböznek, ami csakis a microscopi vizsgálat által dönthető el. Hozzájárul a nehézségekhez azon körülmény is, hogy nagyon szét van szórva irodalmuk s egyik-másiknak rajzát meg leírását,csak nehezen hozzáférhető külföldi régi munkákban, vagy folyóiratokban találjuk meg.*