Teleszky János: Közgazdaságtan (1941)
Előszó „Néha úgy érzem, hogy tudásunk előrehaladásának nem az a mértéke, hogy milyen kérdésekre tud feleletet adni, hanem az, hogy milyen kérdések felvetésére ösztönöz bennünket.“ A. S. EDDINGTON (New Pathways in Science.) Egy az átlagosnál hosszabb emberi élet folyamán szerzett gazdasági tudásom és gyűjtött tapasztalataim alapján igyekeztem ebben a tanulmányban összefoglalni azt, amit a gazdálkodás törvényszerűségeiről a közgazdaságtudomány mai állása szerint tudhatunk. A világháborút követő gazdasági nehézségek és válságok hatása alatt hazánk értelmiségéből olyanok is mindtöbben foglalkoznak gazdasági kérdésekkel, akiket hivatásuk és más irányú elfoglaltságuk gátol abban, hogy alaposan nekifeküdjenek a közgazdasági tudományoknak. Másrészt a közgazdasági kérdések éppen a megélhetési viszonyok nehezebbé válása folytán mindjobban foglalkoztatják a nagyközönséget is, így ezek a kérdések a közéletnek úgyszólván uralkodó problémáivá lettek. A politikai életnek demokratizálódása következtében pedig hazánkban is mindinkább nő azoknak az száma, akiknek szava vagy lelki beállítottsága többé-kevésbbé irányítólag hat a gazdasági kérdések eldöntésére, de anélkül, hogy az illetők a kérdések helyes megítélésére megfelelő képzettséggel, bírnának, így van ez mindenütt. Minél demokratikusabb valamely ország politikai szerkezete, annál inkább. Demokrácia alatt itt, természetesen, nem a régi, klasszikus értelemben