Teleszky János: Közgazdaságtan (1941)

Előszó „Néha úgy érzem, hogy tudásunk előreha­ladásának nem az a mértéke, hogy milyen kérdésekre tud feleletet adni, hanem az, hogy milyen kérdések felvetésére ösztönöz bennün­ket­.“ A. S. EDDINGTON (New Pathways in Science.) Egy az átlagosnál hosszabb emberi élet folyamán szer­zett gazdasági tudásom és gyűjtött tapasztalataim alapján igyekeztem ebben a tanulmányban összefoglalni azt, amit a gazdálkodás törvényszerűségeiről a közgazdaságtudomány mai állása szerint tudhatunk. A világháborút követő gazdasági nehézségek és válsá­gok hatása alatt hazánk értelmiségéből olyanok is mind­többen foglalkoznak gazdasági kérdésekkel, akiket hivatá­suk és más irányú elfoglaltságuk gátol abban, hogy alapo­san nekifeküdjenek a közgazdasági tudományoknak. Más­részt a közgazdasági kérdések éppen a megélhetési viszo­nyok nehezebbé válása folytán mindjobban foglalkoztat­ják a nagy­közönséget is, így ezek a kérdések a közéletnek úgyszólván uralkodó problémáivá lettek. A politikai élet­nek demokratizálódása következtében pedig hazánkban is mindinkább nő azoknak az száma, akiknek szava vagy lelki beállítottsága többé-kevésbbé irányítólag hat a gazda­sági kérdések eldöntésére, de a­nélkül, hogy az illetők a kérdések helyes megítélésére megfelelő képzettséggel, bírná­nak, így van ez mindenütt. Minél demokratikusabb vala­mely ország politikai szerkezete, annál inkább. Demokrácia alatt itt, természetesen, nem a régi, klasszikus értelemben

Next