Kritika 4. (1966)

1966 / 7. szám - DOKUMENTUM

fordítási hagyományoknak - a magyar irodalom minden nehézség nélkül, egyenrangú félként foglalta el helyét a világirodalom távlataiban. (A francia nyelven megszólaló költői antológiára, a Szovjetunióban és a népi demokra­tikus országokban megjelenő nagyszámú fordításra gondolunk itt elsősorban.) Új, nagyszabású fejlődés kezdetét jelzi ez a jelenség. S talán az olvasók helyzetét könnyítené meg, ha erre is utalás történne az új magyar irodalom fejlődését taglaló kézikönyvben. •­­Más, szintén érdekes részszempontok felvetése talán végtelenre duzzasztaná a negyven évre tervezett mű terje­delmét. Márpedig a bevezetőül szolgáló tanulmány és a tézisek nyomán olyan alkotás körvonalai bontakoznak ki, amely világirodalmi mértékkel mérve is hatalmas, merész és újszerű vállalkozás, s új fejlődésnek, talán az iro­dalomtörténeti módszer megújulásának lehet kiindulópontja. Többek között ez adja igazi súlyát és jelentőségét . . . '—■ • --3g • Dokumentum Dr. SZÁL­VA PÉTER Petőfi Sándor kiskunfélegyházi születéshelyére utaló szentesi okmánylelet Petőfi Sándor születési helye több mint száz év óta vitatott. Ez érthető is, hiszen bármely embernél a születéshely talán szimpla anyakönyvi adat lenne, nagy költőnknél azonban nem mindegy, hogy bizonytalanságban vagyunk és maradjunk felőle. Márpedig az eddigi viták - a kellő súlyú bizonyítékok hiányában - nem zárták le ezt a fontos kérdést véglegesen, így a legutóbbi, 1960. dec. 1-én az MTA Irodalomtörténeti Intézete Petőfi munkaközösségé­nek keretei között megrendezett születéshelyi vitaülés is, jóllehet kimondotta, hogy: „nincs kellő ok arra, hogy ne Kiskőröst tekintsük Petőfi születési helyének”,­ mégis nyitva hagyta a kérdést. A vitaülés zárószavai szerint ugyanis ,,A születési hely kérdésére a senki által nem vitatható feleletet — talán — meghozza az idő, a kutatómunka lanka­datlan folytatása.”­ Hogy ez a kijelentés mennyire helyénvaló volt, bizonyítja a Petőfi Sándor kiskunfélegyházi születésére utaló szentesi okmánylelet felbukkanása. Az okmánylelet körülményeinek leírását, az okmányok részletes ismertetését, valamint a fotókópiákat ezúton közkézre adjuk, hozzáfűzve a megtaláló első jogán tett véleménynyilvánítást. A szentesi okmánylelet helye a születéshelyi vitában Az eddig eltelt születéshelyi viták azt mutatták, hogy legnyomósabb súllyal az okmányos bizonyítékok esnek latba a nagy költő születéshelyének meghatározásakor. Ámbár ilyen okmányszerű bizonyítékok a vita során, az idők folyamán bőségesen akadtak, azonban vagy hamisaknak, vagy erősen vitathatóknak bizonyultak, s így többnyire hagyományos kortörténeti jelentőségűekké váltak. A legutóbbi, 1960-as akadémiai vita is ilyen szempontból „ez idő szerint szigorúan az okmányos adatok területén maradva” tette hivatalosan — elsősorban a keresztlevél, a Petrovits István 1823-as hússzékbérleti szerződésének és egy pár egyéb okmány alapján — Kiskőröst Petőfi Sándor szülőhelyévé.3 .Az 1872-es időszakban rendkívül fontossággal bíró és a vitát felújító Pásztor Ferenc-féle okmányos tanúbizonyí­tékokat a lelkes félegyházi tanító sem tudta kellőképpen felhasználni. A kor irodalmi vezérei nem szenteltek ele­gendő figyelmet ezeknek, a vitázók durván kritizálták érte.­ Később pedig adatgyűjtésének nyoma veszett. Ezeket az okmányokat, mint említettük, Mezősi Károlynak - aki nagy figyelmet szentelt nekik - sem sikerült felkutat­nia.­ Hiszen ha ezek közül az okmányok, hiteles tanúvallomások közül csak egynéhány darab is előkerült volna időközben, úgy a félegyházi álláspontnak nagy nyomatékot adtak volna. Nos, a szentesi Kertészeti Kutató Intézet adatfeltáró csoportja kertészettörténeti adatok kutatása közben, a levéltári akták rendszeres átvizsgálása során, éppen ezeknek a Pásztor Ferenc-féle iratoknak egyik, eddig teljesen ismeretlen, esetlegesen legdöntőbb 7 darabból álló aktakötegére bukkant a Szentesi Állami Levéltárban. Ez az okmá­nyos dokumentum egy új vita alapján hozzásegíthet a félegyházi okmányos bizonyítékok növeléséhez, érveinek súlyosbításához, hogy Félegyházát komoly esélyessé tegye a szülőhely elsőbbségére. 20

Next