Kritika 4. (1966)

1966 / 7. szám - DOKUMENTUM

Az okmányok rövid tartalmi ismertetése Pásztor Ferenc félegyházi tanító, később ügyvéd, Petőfi iránti rajongásától, irodalmi, hazafiúi és tudományszere­­tetétől vezetve 1868. aug. 8-án VI. 868/96. 1131. szám alatti levelével Kiss Zsigmond ügyvéd által beadvánnyal fordult a Szentes városi törvényszékhez. Előadja, hogy „Folytonos nyomozások és kutatások után is még ma sincs tisztára derítve, hogy hazánk egyik legnagyobb népies költője Petőfi Sándor hol született. E körülmény tisztába­­hozatala érdekében áll a nemzetnek, hogy az utókor által érdektelenséggel ne vádoltassék s érdekében áll a tudo­mánynak ...” A továbbiakban Pásztor Ferenc megemlíti, hogy tudomása szerint Szlávik Mihály szentesi lakos a nagy költő atyjánál segédképpen lakott, és kéri ennek „örökemlékül leendő tanúkihallgatását” Petőfi Sándor születéshelyére és egyéb gyermekkori körülményeire nézve. A továbbiakban a szentesi törvényszék elrendeli a tanúkihallgatást 1868. szept. 15-re. Ezt követően a szentesi kihallgató szerv 1868. szept. 15-én jelentést tesz a törvényszéknek, hogy Szlávik Mihály Szentesről eltávozott és lakását Szegváron tartja, így a tanúkihallgatás nem történhetett meg. Az aktákat (3 db) erre átteszik 1868. szept. 25-én Szegvárra, Csongrád Megye Központi Járási Szolgabíróság­nak, s kérik az ottani kihallgatást. A Központi Járási Szolgabíró 1868. okt. 9-én értesíti a szentesi Főbírót (Farkas Gedeont), hogy Szlávik Mihályt nem tudják kihallgatni, mert „Oláhországban”, Rogován, Doga Miklós földbirtokosnál ispánkodik. Az ügy­iratokat visszaküldi. Az időközben mégis hazakerült 58 éves, r. kat., volt mészárosmester, jelenleg gazdatiszt Szlávik Mihályt Szeg­váron 1868. dec. 31-én kihallgatják, és felvesznek egy „örök emlékül kivett tanuvallomás”-t. A tanúvallomás 6 kérdőpontjára válaszol eskü alatt Szlávik Mihály. A lényege, hogy vallomása szerint 1823. évi november elején került Petrovits István félegyházi mészárosmesterhez Félegyházára, és 1824. július végéig, 9 hó­napig volt nála. Amikor odakerült Félegyházára, 1823 novemberében a kis Petőfi már egy és­­■. éves volt és e szerint 1822. augusztus havában születhetett, hogy Félegyházán született és hogy 5­4 éves volt, azt szüleitől hallotta. A szülei, tudo­mása szerint, már 2 éve Félegyházán laktak. Szüleitől és a cselédségtől hallotta, minthogy Petrovics István evangé­likus vallású volt, fia Sándor Kiskőrösön kerösztöltetett meg. A gyermeket karjaiban sokat hordozta, de tudott már akkor járni is. A Központi Járási Szolgabíró átiratában értesíti a Szentesi Polg. Törvényszéket, hogy az időközben rövid időre hazatért Szlávik Mihályt sikerült kihallgatnia 1868. dec. 31-én. A tanúkihallgatási jegyzőkönyvet és az iratokat átküldik. Az iratok a Szentesi Állami Levéltárban a Szentesi Városháza (jelenleg Városi Tanács épülete) pince (alag­sor) helyiségében elhelyezett VI-os kútfő 1868/1-231/. iktató számú gyámhatósági, illetve szolgabírói iratok között az 1868/69-es tárolóhelyiség nyugati oldalára néző szélső polcon, jobb oldalon (nyugattal szembe nézve) a leg­szélső sorban, alulról a második polcon voltak találhatók. A fenti szám alatti 7 darabból álló akta a csomó közepe táján helyezkedett el. A szegvári megyeházáról a Levéltár 1884-ben költözött át Szentesre, s az iratok azóta vannak Szentesen. Az okmány hiteles szövege Az itt sorra kerülő leírásokat mindenben az eredeti szövegnek megfelelően adjuk meg, az egyes akták és oldalak szerint. A „külzet” az okmányok összehajtása utáni külső oldalt jelenti, a belső és a befejező oldalakat is hasonlóan feltüntettük. I. (ELSŐ OKMÁNY) Külzet 1631 P 868 Read. Aug. 8-án 868. 1131/ 36/. (Bélyeg Pecsét) A szegvári járás Szentes város tekintetes (áthúzva) törvényszékéhez szolgabíróságához alázatos kérelme Pásztor Ferencz félegy­ 1868 házi lakosnak (alulírt ügyvéd által) Szlávik Mihály szentesi lakosnak örök emlékül leendő kihalgattatása iránt VI ~gg~ sch Kiss Zsigmond h. ügyvéd, Kiss Zsigmond ügyvéd úrnak. Ezen hivatalos értesítés folytán, mely szerént Szlávik Mihály szentesi lakos Oláh Országban Rogova helységben Doga Miklós földbirtokosnál ispánként hivataloskodik, Kiss Zsigmond ügyvéd úr mint folyamodó Pásztor Ferencz félegyházi lakos megbízottja, a beadott folyamodvány kézbesítésével értesítendő, hogy a kért kihallgatás e törvényszék részéről nem eszközöltethetett. Szentes város törvényszékének 868 évi November 11-én tartott üléséből (Pecsét) Farkas Gedeon főbíró, Grócza Lajos jegyző egyet Turkovics 21

Next