Kritika 5. (1967)
1967 / 12. szám - Hankiss Elemér: A népdaltól az abszurd drámáig
3. Retorika és Irodalom Az antitézis például, egyszerű retorikai figuraként, egymással szembeállítva ismétel meg két azonos vagy rokonértelmű, de ellentétes előjelű állítást (francia példát idézünk, aláírva egy hasonló szerkezetű magyar mondatot). ,,Je veux et ne veux pas” (Mennék és nem megyek) Ha viszont megkettőzzük az antitézist, vagyis kétszer késztetjük az olvasó tudatát ide-odalengésre, s ráadásul még e két antitézis közt is ide-odabillegést indítunk meg azzal, hogy egyenlő szótagszámokkal szimmetrikusan kiegyensúlyozzuk őket, akkor ez a bonyolultabb dinamizmus, ez a többszörös ide-odamozgás nem pusztán retorikai, hanem esetleg már költői hatást kelt : „Je veux et ne veux pas, je m’emporte et je n’ose” (Mennék és nem megyek, repülnék s nem merek) Ez már Corneille Cinjének egyik híres sora. Költői értékűvé lehet tenni az antitézist azzal is, ha logikailag összeférhetetlen fogalmakat ötvözünk benne össze; mert amíg az iménti példában a „mennék és nem megyek” két tagját pillanatok alatt időrendbe sorolja a tudat, az antitézisnek azt a típusát, amelyet oxymoronnak neveznek, képtelen ilyen hirtelen feloldani, megérteni, s így arra kényszerül, hogy többször ide-odaváltson, villanjon a két ellentétes szó között, sokszorosan megismételve mindkettőt: ‰ , ) ( _ .T=^.0 ..) (‡--• - ^=) „a távol közelében” „szép embertelenség” „a véges végtelen” Hasonló a helyzet a chiazmus-szal, amelyben a szavak tükörképszerűen vannak egymással szembeállítva. Retorikai figuraként mindössze két ide-odalengésre készteti a tudatot: A-------------------------------------------A B------------------ Az élet rövid és hosszú a művészet De ha kombináljuk más szerkezetekkel, ha gazdagítjuk az ide-odalengés mechanizmusát, akkor költői, esetleg erősen költői hatást érhetünk el vele. Bele lehet például helyezni egy közép-ceruzás verssorba, s itt az egymást egyensúlyozó két félsor indít el egy újabb ide-odabillegést : A------------------------------------------A B-------------------B „Ragyogott a szeme, az orcája égett” (Toldi sze-Vagy:-------------------------- * 1 reime, 318) A------------------------------------------------A -------------B „Gyűrűit ujjáról, nyakából a láncot (T. Sz. 476) Szavak helyett akár egész mondatok tükörhelyzetbe állíthatók, s ráadásul még alliterációval és belső rímmel kombinálhatók: A------------------------------------------------------A ------------- „Mit tudja, hová fut? hova jut, mit bánja? (T. Sz. 335) Kettős helyett szerkeszthető hármas chiazmus is, s ez még alliterációval is dúsítható: Ą----------------------------------------------------------------A в-------------------------.в c-------—c „Kard veri a combját, vállát veri mente” (T. Sz. 354) Vagy megfordítva: színtaktikailag két egyszerű izokdlont helyez egymás mellé a költő, s az alliteráló szavakat állítja chiazmusszerű tükörhelyzetbe : „Szügyét veri cafrang, combját veri csótár” (T. Sz. 370) — bZ------------3--------ь ~ a----------------------------------------------------- a 16