Kritika 13. (1984)
1984 / 4. szám - Meddig Hamlet Hamlet? - Molnár Gál Péter: Hamletiána
Horatio: ...elköltötte arany szavait Hamlet: Az övé, uram (V./2.) Eörsi István elköltötte Arany szavait. A rendezővel együtt restaurálta a fordításremeket. 1. kiigazított félrefordításokat; 2. fölhasználta a Shakespeare-filológia eredményeit; 3. megtisztította a befogadást nehezítő régies igealakoktól a szöveget; 3. napi közönséghez címzett szöveget készített annyiban is, hogy kiegyenesített bonyolult körmondatokat. Eörsi működtethető színházi szöveget adott, önmérséklő tapintattal végezte ablaklemosószolgálatát. Az új foglalatban még inkább ragyognak Arany János találatai. „Szó, szó, szó” Más kérdés, mennyit hallunk meg a fűzfairodalmárokat pukkasztó restaurált versből. Az előadás elején Kaposvárott dánul beszélnek. Szót sem érteni, tehát magyar színházban vagyunk. Eörsi szövege célszerűen mattabb az Aranyénál. Illik a romantikusan fenségest elhárító fölfogáshoz. De trehány szájakon billeg a szöveg. Pécsett verset gargalizálnak. Kivéve Hamletet, aki természetes lélegzettel gondolattá oldja a verset. Kulka meghökkentő tartalmú szünetekkel naturalizálja az emelkedett beszédet. Gálffi verset mond fekete ruhában. A többi: csupa beszédhiba. A győri Hamlet logopédusért kiált. Lúgkövet-ivott hangok. Poháron-csiszolt nyelvűek. Korcsma-rekedtek. Csupa civil-intonáció. Esetleges beszédű. Ellentételként itt is jelentkezik a mindenik rendezésben igényelt megcsapolt dagály. A győri Hamlet akusztikusan annyiban shakespeare-i, hogy: „Irtóztató, irtóztató, irtóztató.” (I./5.) Innen hangzanak föl a lefúrt nyelvű színészet legfülcsavaróbb példái. Hol van Helsingőr? Gálffi Visegrádon bolyong Mátyás király várában, Banovich Tamás Heltai Jenő: Néma leventéjének várát építette föl. Játszható a darab akár viktoriánus jelmezekben, lebonyolódhat II. Vilmos császársága idején. Csak a renaissance-ben nem. Donáth Péter kaposvári filc-függönyei kényelmet nyújtanak a változásokhoz. A kortinaszerűen fölgöngyölödő háttérfüggöny mögött a rivaldával párhuzamosan ipari vaskapu. Vagy vasfüggöny? Két vasfüggöny között egy Helsingőr, Haidecker-kerítés elfektetett rácsai ívelnek át a pécsi színpadon (Háros Annamária tervei szerint). Az előadás drámaisága: miként kerülhető ki a díszlet, tudnak-e a színészek talpalatnyi helyet szabadítani a játékhoz. Győrött new-wave-királyfi barlangvasút-palotában. Bachmann Gábor díszletsárkányának lába-farka között bolyonganak a Tabea Blumenschein-öltöztette shakespeare-i személyek. Hamlet-mobil a főszereplő, aki megfürdött Nicolaus Sahöffer savanyúcukor-fényeiben. Oszlopként műanyagnyalábok. Műszőrmetalaj. Csomagolt várkastély a helsingőri vár. A játéktér: koponyametszet. Az iskolai szemléltetőeszközben diszkófények villódznak. „Én atyádnak szelleme vagyok...” Ha odaadja nekem Shakespeare a kéziratot, megmagyarázom, hogy elhibázott a darabkezdés, ahol az őrtálló dánok látják a szellemet A darabban csak Hamletnak jelenik meg atyja, a többiek őrültsége bizonyítékát vélik fölfedezni a láthatatlannal való beszélgetéseiben. Shakespeare nem fordult tanácsért hozzám. Teátrális hatásradolgozással nézőfogó szellemjelenéssel indítja darabját, majd nemtörődöm módon elfeledkezik róla, hogy mások is látták a kísértetet. Előadva: ez megoldandó. Mindkét tévé Hamletben a királyfi hangján szól a szellem. Bódynál filmtrükk jeleníti meg. Esztergályosnál csak a szél kavarog, a szellem nincs jelen. Szegvári szelleme marcona militáns hadfi vaskalapban. Ascher szelleme színi csuda. Ámító jelenés. Bearanyozott apa inog a levegőben. Fölbukkanása gyermekien játékos és rémisztő, ő maga érzelmesen siránkozó, panasszal és sértettséggel teli pöszebeszédű papuska. Mögötte azonban égig érő, komor árnyéka toronylik.Ascher koromsötétben jelenteti meg a szellemet. Francisco, Bernardo, Marcellus kezükben élesfényű őrlámpát hordanak. Ijedt gyerekek rohangásznak a sötétben. S amikor kakasszóra eltűnik a szellem, a katonafiúk rémületükben úgy rikoltoznak, hogy bizonytalanságban maradunk, valóban láttak-e jelenést, vagy rémlátomásuk volt.) Sírásók Kaposvárott férj és feleség ássa Ophelia sírját. Létalatti csőlakók értetlenségének bohócjátéka ez hatalomról, nagyságról, életről és halálról. Az angol szöveg Első és Második clown meghatározásátköveti Lukáts Andor és Csákányi Eszter. (S mivel Lukáts a szellem, a színészkirály és az első sírásó is: mindhárom bohóci hangsúlyt kap. Egy apabohóc. Egy művész-lbohóc és egy plebejus bohóc visszhangozza Hamlet gondolkodását.) Pécsett Ljubimov Tagankájáról jött Padi László és Faludy László két temetkezési iparos-szakembere. Ők foglalják keretbe az előadást. Sírjuk mindvégig nyitott a szín elején. Legvégén belegurulnak a halottak, fekete molinót húznak fölébük. (Bizony, ide kerülünk valamennyien — hangsúllyal.) Esztergályos tévé Hamletjében kihagyják a Második sírásót. A tévé megmenti így Shakespeare-t a komolytalanság és a stílustörés látszatától. Ophelia Esztergályosnál vízbe fullad Pap Vera, akárcsak Jean Simmons Laurence Olivier filmjében. A pécsi Oláh Zsuzsa retorikus témagyakorlatokat végez. A győri Leviczky Klára megbomlott lelkű gyermeklány. PVC-fascio a kezeiben, őrületében műanyag szalagokat szed csokorba. A virágok helyett kavicsokat osztogató Básti Julia szerep előttről indítja Ophelia szerepét. Már széthullott a kifürkészhetetlen kapcsolattól. Színre léptekor kész benne későbbi meghasadtsága. Laertesszel hempergőzése testének elfojtott vágyairól is tudósít; előkészíti őrülési jelenetének kegyetlen, fölkorbácsoló erotikáját. Néző-kínzó szembesítés a meghatott érzelmesség helyett. Humor lírizálás helyett. Némajáték Zsonglőrök helyettesítik Esztergályos filmjében. Duzzadó fekete leplet rántanak egyetlen mozdulattal a komédiásokra Bódyinál. A hullámzó anyag alatt alaktalanul mozgó tömeg. Eránytúló rikoltás a gyilkosság pillanata. Tömören célba találó látvány. Pécsett a Bóbita együttes tagjai hosszú-hoszszú pantomimet mutatnak be. Mintha Ács János Szentivánéji álmából érkezne a hang és a mozgás játékos különválasztása. (Poloniusszal mondhatnák: „Nagyon hosszú.”) Hasonlóan szervezett és hasonlóan hosszadalmas a kaposvári némajáték is. De éppen, amikor sokalljuk, akkor értjük meg, miért mutogat Serf Egyed fehér kesztyűs kezének mutatóujjával — akár vihartól elcsavart útjelző — különböző irányokba. Itt a pantomim summázza az előadást. A gyilkost vádoló mutatóujj hol a királyt jelöli meg bűnösként, hol Hamletet. Majd a nézőtérre mutat vádolóan. Tétova ítélet. Eldönthetetlen bűnösség. Nincs egyetlen bűnös. Közös a bűn. Fortinbras A Hamlet-előadások kulcsa: Fortinbras. Azok a rendezők, akik kihúzzák, nem értik a drámát, az én-kultusz verses panasznapjának tekintik. Fortinbrastól közérdekű a dráma. Mi jön Hamlet után? Pécsett nem változik semmi. A rendező bő köpönyegben érkezik. Nincs arca. Nincs jelentése. Egyik ilyen után, egy másik olyan következik a trónon. „Izé ... Mizé? Semmizé.” Szőke fiúcska hajpánttal (Zsótér Sándor) Esztergályos új uralkodója. Hozhat-e megoldást tisztaságával? Lesz-e ereje? Egy másik dramaturg-fiúciska (Kozma György) mögött már fegyvercsörtetés van, működő háborús fölvonulás Bódy filmjében. Kaposvárott kitárul a vaskapu, idős kockafejű (Kátay Endre) érdektelenül motyogja a Hamletet kényszerűen méltató végszavakat. Lenge valcer szól. Semmi jót nem ígér a változás. Az értelmiségi tépelődők helyét foglalja el Fortinbras. Forte Oraccio annyi minit: erős kéz. MOLNÁR GÁL PÉTER KRITIKA Graham Coughtry rajza Ben Shahn rajta .